A vőlegényemnek nem jelent semmit az esküvő, neki csak egy papír, amitől semmi nem lesz más. Viszont nekem nagyon sokat jelent, ezért nekem rosszul esik, ahogyan ő érez. Jogosan érzek így vagy el kellene fogadnom ezt a helyzetet?

Szerintem a hazassag nem egy papir, inkabb ket gyuru, egy fogadalom, sok sok szeretet es kitartas egymas mellett :)

Oszinten sajnalom, ha valaki csak papirt lat benne.

"inkabb ket gyuru, egy fogadalom, sok sok szeretet es kitartas egymas mellett"

Tehát két gyűrű és az anyakönyvvezető valamint Isten előtt tett fogadalom nélkül már nem is lehet szeretni és kitartani egymás mellett? Régen rossz, ha ehhez szerinted papír kell és csak azzal lehetséges.

15-nek aki a becsúszott gyerekekre hivatkozik. Én a szerelemből született gyerekekről beszélek. Egy szerelemgyerek általában közös megegyezéssel tervezetten születik.

Persze a becsúszott gyermek is lehet szerelemgyerek, abban az esetben, ha egyik fél sem a tragédiát látja benne, hanem azt, hogy hogy megfogant, csak nem a megfelelő időpontban. De ha mindketten akarják, hogy megszülessen akkor az már egy felelősségteljes közös döntés.

De ne vegyük számba itt az olyan kérdezőket, akik azt kérdezik hogyan győzze meg a párját arról hogy megtartsák a babát, helyes döntés e hogy megtartja a babát stb.

Vegyük csak a közvetlen környezetemet, hányan vállaltak szerelemből gyereket és hányan mentek szét az első komolyabb problémánál! Sokan. Nekünk nincs gyerekünk, nem is akarunk, mi mégis kitartottunk és kitartunk egymás mellett a legnagyobb problémák ellenére is.

Sem a házasság, sem a gyerekvállalás nem fog megmenteni egy kapcsolatot és önmagában nem fogja az érzelmeket sem megerősíteni egymás iránt, egyik sem arról szól, mindkettő egészen másról.