Ti mit tennétek a helyemben?

Kedves Kérdezőőő hölgy !

hogy jut eszedbe máris az örökségről beszélni ?? egyáltalán rá gondolni is disznóság,mikor a kedves mama még egyáltalán nem öreg.../ esetleg a te szemeddel /

ha tisztaságmániás az nem olyan nagy baj

nem kellene ezt a házasságot annyira siettetni...légy türelmesebb

Akkor elmondom a saját tapasztalatomat. Először is a hosszú jegyesség soha nem jó jel, bár nyilván fiatal korotok okán ez lehet, hogy nem probléma, hiszen nem lett volna lehetőségetek 20 évesen házasodni.

Viszont az anyós-kérdés már más dolog. Az nem is baj ha rendmániás, vagy nem jó neki senki, a baj az, ha a párod nem áll ki melletted. Akkor vehet el ha gyereketek lesz? És később mi lesz? Akkor mehetsz hozzájuk látogatóba ha ikrek lesznek? Ha engedtek neki, később is mindenbe beleszól majd, ezt is kitapasztaltam már.

Én a helyedben először az összeköltözést sürgetném, és megbeszélném a párommal, hogy ne hagyjon bárkit beleszólni a magánéletünkbe, mert addig fölösleges is az esküvő.

Gyerekkel pedig érdemes lenne addig várni, amíg stabil lesz a hátteretek és függetlenek vagytok a szülőktől.

Igen, a "fajfenntartás" ösztöne miatt érthető, hogy egy férfi termékeny nőre vágyik, de akkor is én ezt egy kissé megalázónak érezném, mert olyan mintha csak egy tenyész tehenet látna bennem, nem pedig egy életre szóló társat.

Egyébként az ilyen férfiak akkor mit csinálnának, ha kiderül hogy az ő részükről hibázik valami és nekik nem lehet gyerekük? Vajon hogy éreznék magukat, ha emiatt egy nő se akarna a feleségük lenni? (főleg hogy azért általában egy nőnél erősebb a vágy egy gyerekre)

Mi is beszélgettünk már a párommal erről a kérdésről, és szerencsére eddig egyetértünk abban, hogy akkor is egymás mellett maradnánk, ha gond lenne a gyerekvállalással és ha csak örökbefogadás útján lehetne gyerekünk.

Én úgy érzem, hogy nem tudnék utána tükörbe nézni, hogy azért hagytam el a páromat (akit szeretek és akinek megfogadtam hogy jóban, rosszban...), mert esetleg meddő. Egy olyan dolog miatt büntessem, amiről nem is tehet.

Mondjuk ehhez nyilván nagyban hozzájárul az, hogy jelenleg nem érzem úgy, hogy az élet értelme mindenképpen csak a gyereknevelés lehet :)

Örömmel tölt el látni hogy ennyien akarják a kerdező és a vőlegénye kapcsolatának felbomlását:

Túl hosszúra nyúlt a jegyesség?

Beszólt az anyósjelölt?

Valamiben nem értesz egyet a vőlegényeddel?

A megoldás: válj el! Menjetek szét!

Amúgy meg van igazság abban hogy szeretne gyereket házasság előtt. Most képzeld el: együtt jártatok sokáig, majd eljegyzett. Változott valami? Nem! Ha most feleségül vesz fog változni valami? Nem! A gyerek megjelenése viszont igenis változást fog hozni, és így már átértékelődik a házasság fogalma is. Most komolyan a nők is választás elé szokták állítani a férfiakat: a jövőben vagy együtt gyerekkel, vagy nélküled. Ha a férfi teszi meg ugyanezt akkor az már egyből az ördögtől való.