Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti mit tennétek a helyemben?
Engem is csak gyerekkel vesznek el.
Nálunk ugyanez a helyzet
Átérzem és fogalmam nincs arról,hogy lelkileg hogy állok ebből talpra.
Ez azt üzeni nekem,hogy gyerek nélkül nem kellek. Te hogy érzed magatokkal kapcsolatban?
Hát, eleve nem járnék három évig jegyben, de ez nem is annyira lényeges, csak furcsa.
Gondolom (főleg ha ilyen az anyja) nem éltek vele, ráadásul nem gyerekek vagytok (elvileg), miért is tud az anyja beleszólni az esküvőbe? Meg mi az, hogy nem fogad csak úgy el? Ki vesz el, a fia, vagy ő? És a párod anyuci pici fia kategória, hogy ti ezen filóztok?
Ekkora hülyeséget még nem is hallottam, hogy valakit az zavarjon, hogy a 22 éves meny jelöltje nem terhes a házasságkötéskor. A felelőtlen gyerekvállalás még okkal zavarhatná, ha a nyakán élnétek, de ez...
Furcsa, nem is kicsit.
Mindenesetre a helyedben én a párom miatt aggódnék, mert ilyen hülye indokkal halogatni az esküvőt :S Kiábrándulnék, ha 25 évesen még félne az anyjától.
Az anyóssal vmi nagyon nincs rendben...
Én így nem házasodnék meg, az biztos.
Azért "vicces", hogy ezek után még nyugodt szívvel esküdnétek, hogy elhangzott a "csak gyerekkel" kitétel.
Ne csodálkozzatok, ha aztán tönkremegy a házasságotok, mert ami így indul, az kizárt, hogy boldog véget érjen.
Hm, hát nem egyszerű. Az a gond, hogy a férjed már egyáltalán nem gyerek, a sarkára kellene állnia és úgy csinálni a dolgokat, ahogy ő szeretné és nem úgy, ahogy a kedves mama gondolja.
Személy szerint, engem baromira felháborítana az a hozzáállás, hogy csak akkor vegyenek el, ha már teherbe estem, ez egy elég undorító hozzáállás, pláne egy nőtől. Az eszébe se jut, hogy ti elsősorban azért szeretnétek összeházasodni, mert szeretitek egymást? (egyébként én se úgy akarok házasodni, hogy már terhes vagyok és valószínűleg mi is "csak úgy" fogunk összeházasodni)
Nézd, az anyja lehet nagyon kedves, nagyon jófej,nagyon gondoskodó, de hidd el, ez mind el fog törpülni amellett, hogy ha majd ő akarja megmondani nektek, hogyan éljetek. Amit már egyébként el is kezdett...
Mindenképpen a párodnak kellene kezelnie az anyját és amíg ő nem áll melléd, sok jóra nem számíthatsz, se most, se a későbbiekben.
Beszélj a pároddal, hogy neked ez így nem tetszik, és tisztázzátok, hogy ti ketten mit szeretnétek.
Amúgy jól értem, hogy a barátod ki szeretné túrni valamelyik testvérét az örökségből? Nem vall épp egyenes jellemre.
Nem tudja kihagyni az öröklésből, mert van köteles rész...
Ha mindig az ajnyának akar megfelelni sosem lesz saját élete
Ilyen feltételnek nem engednék, amúgy vicces az én prom kijelentése pont az volt, hogy semmiképp ne várjunk babt, amikor házasodunk, hogy meg véletlen se merüljön fel senkiben, hogy "a gyerek miatt" vesz feleségül. Ő egyértelművé akarta tenni, hogy önmagam miatt akar elvenni.
Ráadásul mi úgy gondoltuk szeretnénk mg ketten lenni a házsságunkban is egy rövid időre.
22 évesen nem tudom, hogy mennyit tettél le az asztalra, nem is posztom megítélni. Csak tényleg a jóindulat szól belőlem, hogy legyen a gyerekvállalás előtt munkaviszonyod, így gyeded, mert ha ne adja véletlenül az apa elveszíti a munkáját, ami nem is olyan lehetetlen a mai helyzetben, akkor ne legyetek földönfutóvá.
Ha 27 éves, akkor a szülei még feltételezem sokáig fognak élni (az enyémek 50 évesek) egy örökségre nem lehet alapozni semmit.
Abban igaza van, hogy a gyerekvállaláshoz tartalékok, és pénz kell.
Egy esküvőhöz is, ha szeretnétek lagzit (amúgy nem)
22 évesen én még nem szaladnék ennyire az esküvő és gyerekvállalás felé, viszont az anyósod abszurd módon belefolyik az életetekbe. Ezekhez a dolgokhoz semmi köze, vagyis nem szabadna, hogy köze legyen.
Ráadásul egy esküvő (lagzival) nem terhesen is nagyon megterhelő, senkinek sem ajánlom, hogy tervezetten így csinálja
Elég friss a tapasztalatom 1 hete éltem át...
Tegnap jöttünk haza nászútról, ma kezdem embernek érezni magam.
Hello
Igazából nem nekem mondta az anyós ezt a terhes dolgot, gondolom csak a páromnak, és igen rosszul esik nekem is, hogy csak úgy szeretne családtagnak hogy na összejött a gyerek nincs mit tenni,vegye el. A párom amúgy már most is szívesen elvenne csak hát amit írtam. Engem már nem is nagyon érdekel a véleménye az anyósnak, sokáig azt hittem hogy kedvel, mert mézes mázos velem szembe, de egyszer elcsíptem az emeleten egy beszélgetést kora reggel, hát akkor rájöttem milyen ember. Azóta semmin nem csodálkozok. A párom is igen felnőtt, de hiába felnőtt, mert nincs saját lakása még, és bizony ha kitennék, albérletbe kéne mennie, ami ha van munka nem gond, de ha véletlenül elveszti? Jelenleg most én is munkát keresek. A bátya kitúrásának is van oka, kinn voltunk Angliába a Bátkynak volt egy vállalkozása, nem annyi munka volt, nem annyi fizetéssel,gyakorlatilag mindenben hazudott, az utolsó bőrt is lehúzta volna rólunk, jó hogy haza tudtunk valahogy jönni. Ilyen ez a szép kis bátyó.
Mellesleg nézzük a tényeket:
- nem éltek együtt, nincs is rá lehetőség
- a párodnak nincs stabil jövedelme, és neked sem
- az anyjára hallgat...
- képes volt a semmire eljegyezni
- annyira tökéletes minden, hogy te magad is megkérdőjelezed, fel mer-e vállalni
Felnőtt, gondolkodni képes ember ezek után nem a házasságon gondolkodna, hanem a kapcsolat megmentésén, mert ez bizony minden, csak nem ideális.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!