Szülők, nektek csalódás, ha a gyermeketek nem kötelezi el magát, nem lesz férje/felesége?

Nem, szerintem nem.:)

Ha valaki nem köteleződik el, az azt jelenti, hogy nem választ ki egyvalakit, akivel házasságot köt.:)

Pl. mert 3 szerelmi kapcsolatot is fenntart.:)

Énnekem még azt is elmondták naponta három tucatszor, hogy ha nem azt csinálom, amit ők mondanak, nem fog szeretni egy fiú sem.

Hát ez az, ami nem szeretet, és ez az, amitől azt érzed, hogy senki nem fog szeretni. Egyszerűen nem helyezi a bizalmát beléd a szülő. A karrierrel is így van. Az az alapkoncepciójuk, hogy úgyse sikerül semmi, tehetek bármit.

Hát ezek a legrosszabb útravalók egy gyereknek.

Én kineziológushoz járok, hogy ezeket a hamis meggyőződéseket felülírjuk.

Ha az ember felépül ebből a tévképzetből, akkor az első, amit magáért tesz, hogy akik így bánnak vele, elkerüli messzire. És igenis kiválasztja azokat, akik szeretik, biztatják, csodálatosnak látják. Mert vannak ilyenek.

Az emberek nagy része alapból csodálatosnak lát mindenkit.

Nézd, amikor a füvet messziről nézed, szebb, mint amikor közelről. Ez megvan abban is, hogy mindenki azt hiszi, hogy a másik élete a boldogabb . Aki nagyon szarul érzi magát a bőrében, és még annál is lejjebb, az elkezdi piszkálni a másikat, akinek szerinte jobb.:) Az egyedülállók piszkálják a házasokat és fordítva. Irígységből tulajdonképpen. Az igazi szerelmeket is mindenki szét akarja szedni, aki nem ismeri a szeretetet.

Egyik élethelyzet sem fáklyásmenet ebből a szempontból. A támadást sosem az kapja, aki megérdemli.

Nem. Egy felnőtt ember azt tesz, ami ő maga jónak lát.

Van olyan embertípus, aki eleve nem is való sem apának, sem anyának (születése óta, nem nevelés kérdése), és van úgy, hogy az idő és a sok csalódás teszi magányossá. Ha neki így jó, ha ő ezt választotta, én milyen jogon szólhatnék bele? Csak mert önző módon unokázni szeretnék? Na nem!