Lemondjam az esküvőt, vagy anyukáméknak van igaza és csak felfújom az ügyet?

Már több éve együtt vagyunk és idén nyárra terveztük az esküvőt, de közben már próbálkoztunk a babával is, mert voltak kisebb egészségügyi problémáim, amiből arra lehetett következtetni, hogy nem lesz az nekünk olyan egyszerű. A legnagyobb meglepetésünkre már a negyedik hónapban + lett a teszt. Nagyon örültünk neki és úgy döntöttünk előrébb hozzuk az esküvőt. Előtte is sokat beszéltünk a kicsiről és megbeszéltük azt is, hogy ha nagyon beteg lesz a baba és ezt előre tudjuk, akkor elvetetjük, de fel sem merült az, hogy lemondjunk róla, ha szülés után derül ki a baj. Eléggé megijesztett minket a genetikai vérvétel eredménye, mert azt mutatta, hogy baj van, de végül az amnio szerint minden rendben. A probléma a vőlegényem viselkedése volt. Amikor még úgy tűnt, minden rendben, akkor boldog volt, kényeztetett stb., amikor pedig úgy tűnt baj van, olyan volt, mintha taszítanám és csak az érdekelte, mikor "oldom meg" a problémát. Semmiben nem számíthattam rá, mert egyszerűen leírta a kicsit és nem értette én mit lelkizek annyit. Egy alkalommal azt is mondta, hogy még mindig jobb így mint megszülni és bennthagyni a kórházban, ha csak szülés után derül ki a betegsége. Miután megkaptuk az amnio eredményét és kiderült, hogy semmi baj sincs, megint visszatért a régi lelkesedése, de én már nem akarok esküvőt, sőt az egész kapcsolatunkban elbizonytalanodtam, mert nem tudom elfelejteni a viselkedését. Mi lesz, ha tegyük föl csak később jön elő valami probléma a picivel? Lemond róla, mert neki nem kell problémás gyerek? A vőlegényemmel is megpróbáltam ezt megbeszlni, de most megint azt a lelkes oldalát mutatja és egyáltalán nem úgy vélekedik a dolgokról mint mikor azt hittük tényleg baj van.

Anyukámék szerint csak a terhességi hormonok miatt fújom fel az egészet, mert nem olyan tragikus a helyzet, mint amilyennek most én látom.