Honnan volt pénz rá?

SZia!

Nekünk 80 fős lagzink volt, kb 1 millió volt. anyukámék fizették az egészet. (férjem szülei elég szegények)

Mi sem akartunk nagy esküvőt.

Sminkemet rokon csinálta, fényképész (részben) meg fodrász és a virág (ismerőstől olcsón) fizetősen.

Előtte egy kis állófogadás szerű volt nálunk, nagyrészt saját készítésű dolgok.

A polgári és az egyházi szertartás után a családtagok (össz.40fő) meg voltak hívva egy kis vendéglátásra. Ezt ismerős éttermében, így olcsón megúsztuk. Meg kiadtuk, hogy erős italt csak a rendelője saját kontójára vihetnek ki. (Az italok a drágák ilyen helyen.) Torta, mivel nem szeretjük a krémes mázosokat, így dobostorta volt, kicsit fura esküvőre, de szépen elkészítették.

Meghívók, névtáblák saját készítésűek voltak, asztaldíszt ismerőstől oldottuk meg ingyen.

Szóval ahol tutink ismerőshöz fordultunk, meg anyagiakban segítettek a szülők is.

én kétszer mentem férjhez, az első 21 évesen volt, igazi falusi lagzi, 170 fővel, a szülők állták, mindent otthon készítettünk elő, és a Műv. ház termében volt megtartva. Levágtunk 2 disznót, vettünk csirkéket, közeli rokonok sütöttek mindent. Akkor még az volt a szokás, hogy minden meghívott család hozott egy tortát, tehát arra nem volt gond. Lagzi előestéjén volt "ajándék átadó vacsora", arra a disznóvágásból származó hurka-kolbász, sült hús elég volt, másnap fogadott szakács főzött. Nem emlékszem, mennyibe kerülhetett, kb. 250 ezer (1997-ben), de csak a vacsi. A ruhát, fotóst, zenekart mi fizettük.

A második két hete volt, 22-en voltunk, polgári esküvő, vacsora egy étteremben, majd szülői háznál buli reggelig :-)- éjfélkor bográcsban főtt marhapörivel

Ez mindennel együtt 330 ezer volt, de nem volt hivatalos fotós, megoldottuk családon belül, a meghívókat mi készítettük, otthonra az italokat nagykerben vettük, a tömény italhoz pedig feláldoztuk az évek alatt összegyűlt otthoni készletet, szóval spóroltunk, ahogy tudtunk. Nászajándékba kapott pénz kis híján fedezte is.