2 tanus esküvő + egy ebéd a családnak. Kinek, hogy fogadták a hírt, hogy csak az ebéden volt ott a család, szülő?

A párom szülei még gyermekkorában meghaltak, az enyémek elváltak és vidéken élnek, az ország különböző pontjain, így is választhattam volna nagy esküvőt, mert Apám azt mondta, állja az ő családjának a részét, meg a férjem családjának a részét, de! Akkor ott lesznek a haverjai, ilyen zene lesz, már le is beszélte..., legyen a Szőlőfürtben stbstb... Nemet mondtuk, a Mi esküvőnk, mindenki csinálja úgy a sajátját, ahogy szeretné. Mivel elég liberálisak, Apám festő, Anyám filozófus-esztéta, nem szóltak semmit, örültek a képeknek. Volt a családban aki megsértődött, igazából nem érdekelt. Ha nem tud az örömömben így osztozni, akkor na. Fél év után el is felejtették mi történt.

A másik ok, hogy nem szerettük volna, hogy az a nap, ami az életünk második legszebb napja (az első a kislányunk megszületése volt), arról szóljon, hogy szegény nem tud kinek szülőköszöntő virágot mondani, meg senki nem ül a főasztalnál, meg ha AnyádApád ezt látná stb... Szóval megesküdtünk a belvárosban két tanúval és egy fotóssal, aztán felültünk egy vonatra és lementünk a Balatonra nászutazni. Onnan postáztuk az időközben előhívott képekkel az értesítőt, hogy úgy döntöttünk, szerény körülmények között, örök hűséget fogadunk egymásnak.

Tehát én támogatlak a döntésedben, de megértem az ellenérveket is.