Szerintetek jo dontès volt elmondani?

Erről beszélek! Ha az én gyerekemet fogná az anyós és megkérdezné, hogy mit szólnék ha leejtené:

1. tényleg egy iszonyat rossz poénnak fognám fel. És eszembe se jutna a párommal vitázni, amiért az anyjának rossz a humora.

2. elvenném tőle a gyereket és tájékoztatnám róla, hogy soha többet ne lássam meg a kezébe a gyereket. Megint csak nem vitáznék a férjemmel,ő nem tehet az anyja rosszindulatáról.

Határozottnak tűnsz, de úgy látom, rossz irányba tereled ezt az erőt. Nem kérni kell a férjed, hogy fogja vissza az anyját , hanem ezen a ponton utasítanod rá. Ha ez téged ennyire zavar, állj ki érte. Nem fogadnám el azt a választ, hogy tanuljam meg nem meghallani. Ő tanulja meg meghallani azt, amit mondok! Ez így nem mehetne tovább. Teljesen mindegy, mit mondasz anyósnak, túl öreg ahhoz hogy változzon. A fia meg nem férfi, ha nem védi meg a családját (mellesleg ezt is elmondnaám neki), ha már a véleményem és a lelkiállapotom nem zavarja, legalább reménykednék, hogy önértékelése még maradt valamennyi. Az a férfi, aki a saját anyját nem tudja három lépésre tartani a családjától számomra nem férfi.

A véleményem az, hogy nem igaz, hogy anyós miatt válnátok el. A férjed miatt válnátok el, ha elválnátok, mert képtelen normális viszonyt kialakítani a saját anyjával. Egy hülye anyóssal is együtt lehet élni, ha a férj tudja kezelni. Szóval, ha valaki oka lesz a problémának, az a férjed.

Oké, de szerintem a szituáció értékeléséhez hozzátartozik, hogy mindkét fél stílusát, esetleges elkövetett hibáját figyelembe vesszük. (Anyós pletykál, meny ordenáré módon beszél vele.)

Ezt hívják pártatlan véleménynek. Mifelénk nem szokás az eggyel feljebb lévő generációval szemben ilyen kifejezéseket használni, így joggal sértődne meg az illető, ha ilyet mondanék neki, és bizony NEM lenne jó döntés ezt ÍGY ilyen formában elmondani. Azt is hozzátettem, hog ynyilván akad, akivel szemben nem használ a szép szó. Ezt valószínúleg már kevesen fogták fel, mert megugrott a vérnyomásuk az első mondatnál.