Élettársi kapcsolat vs házasság? Pro-kontra.

A nevezett szakdolgozat az elettarsi kapcsolatrol ez a vagyonjogi oldalrol kozeliti meg a temat de az alapokkal indit statisztika fogalom stb ha szereted a tud kutatas szakdogakat akkor jo olvasat nekem tetszett nagyon sokat tanultam belole.

[link]

Es a masik szakdoga amibol ideztem

,, [link]

nem szeretem azt a szót, hogy élettárs, mert negatív jelenségek kapcsolódnak hozzá. pedig a szó jelentése nagyon szép lenne: társ egy életre.

ennek ellenére nem szeretnék házasodni. nem érdekel se a buli, se a papír.

mert milyen dolog az, hogy érzelmi alapon írok alá egy vagyonjogi szerződést...?

nekem pont ellentétes érzéseket sugall: hogy nem bízok meg a páromban, hogy kell valami biztosíték arra, hogy velem marad. nekem ez a kapcsolat megalázást jelentené.

sokkal szebb dolog számomra, hogy teszünk egymásnak egy ígéretet, és ehhez tartjuk magunkat.

együtt élünk, a lakcímkártyánkon ugyanaz szerepel, együtt osztjuk be a pénzt, támogatjuk egymást.

a hideg futkosna a hátamon, ha hószörnynek kéne öltöznöm, és 100 ember nézne miközben aláírok egy papírt.

ha szerződést szeretnék kitölteni, akkor inkább veszek egy autót :)

Először is:nem olvastam az összes kommentet, csak az elejét.

A legjobban az a válasz tetszett, hogy az élettársi kapcsolat olyan "cigányos".Nem vagyok rasszista egyáltalán, de ezzel nagyon nem értek egyet.

Volt aki azt válaszolta, hogy neki igenis kijár a nagy esküvő és majd akkor házasodik össze az élettársával, ha lesz rá pénzük.Ez a mai világban akár egy évtized is lehet.Akkor ha "cigányos" az élettársi kapcsolat, az lenne a legtisztább, ha megismerkedés-leánykérés-esküvő és csak utána együttélés-sorrend lenne kialakítva mint a 20. század elején?

Érdekes, hogy mennyire megoszlanak a vélemények.Igen, nagy a válások aránya, de ez szerintem annak is köszönhető, hogy a társadalom egyes rétegeinek túl "cigányos" az együtt élés és ezért inkább gyorsan összeházasodnak, aztán meg senki nem csodálkozik rajta, hogy egy kiló sót sem esznek meg együtt.

Én magam 7 éve élek együtt a párommal,novemberben leszünk együtt 8 éve.Hozott nekünk az élet örömöt, bánatot, szakítást, kibékülést, a 7.év válságát, de ugyanakkor van egy 21 hónapos kislányunk, akit mindketten imádunk és igen, voltak krízis helyzetek a kapcsolatunkban, amiken túlléptünk és rájöttünk, hogy egymás nélkül úgysem bírnánk.

Jövő augusztusban lesz az esküvőnk, olyan ami kijár mindkettőnknek.Hamarabb is lehetett volna, de most jött el az ideje.Hogy miért?

Mert hiszünk a házasságban, annak minden felelősségében, összetartó erejében, elkötelezettségében.

Hogy miért nem hamarabb?A párom nem mindig hitt benne, az édesanyja háromszor vált el, nem látott jó példát.Az én szüleim 41 éve vannak együtt jóban-rosszban.Most vagyunk egálban a kapcsolatunkban és érezzük úgy, hogy eljött a házasság ideje.Sokak szerint későn, sokak szerint nem is kellene, de mi így döntöttünk.A második babánk már házasságba fog születni és ez így van jól :)

Megboldogult edesapam azt mondana elettars olyan proli szo lett a kekefenyben es rendorsegi musorban sokat hallott szo.

Gyerekkorunkban nem ertettuk miert elettars miert nem feleseg hiszen ua kivulrol a kapcsolat.Igazabol a mai napig nem ertem mert sok kulonbseg nincs kozte az tuti.