Nagyon szemét dolog "érdekből" nősülni? Kérlek, olvassátok végig!

Ez úgy működik a nőknél, hogy ha megkérik a kezét - főleg, ha tényleg romantikus körülmények között -, az akkor is valami hihetetlen szívet melengető és pozitív élmény, ha esetleg van valami konkrét oka, amiért nemet mondunk.

Ennél jobban szerintem szinte semmi nem esik egy nőnek!

(Kivéve a ritka típust, aki nagyon-nagyon feminista és emancipált, és sértésnek tartja, de ez szerintem nagyon extrém dolog, te biztos ismered, hogy ilyen-e.)

A következőt tanácsolom:

vidd el valami nagyon romantikus helyre. Elég egy külön asztalt foglalni szentendrén mondjuk egy szép étteremben, vagy lehetőleg valami olyan helyen, ahol biztosan kilátás is van az asztaltól, és a többi asztal nincs túl közel (ebben igenis fektess energiát, hogy ezt megtaláld). Készíttess virágot az asztalra, a vörös rósza mindig működik, és gyertyákat. Add elő nagyon szépen, hogy régóta gondolkozol ezen és most szeretnéd megkérdezni, hogy hozzád menne-e a feleségül. Tedd hozzá, hogy nem akarod kínos helyzetbe hozni, és azért jöttetek, hogy jót egyetek, és jól beszélgethessetek. Hogy bármit válaszolhat, mert te minden választ szívesen fogadsz, ha őszinte. És hogy szeretnéd, ha kicsit nyugodtan beszélgetnétek most erről, és hogy örül-e most ennek, vagy reménykedett, hogy nem kérdezed meg :) (humorral!!)

Akármit is mond, utána mondd el, hogy kicsit féltél az egésztől, hogy mit szól hozzá (ezt fontos elmondani), de mégis úgy gondoltad, hogy szeretnéd ezt meglépni. Mondja el, hogy mit gondol.

Ennél szebbet igazán nem lehet tenni, olyan nincs, hogy egy nő ne értékelje nagyon nagyra ezt a szándékot, meg hogy megadtad a módját! Sok sikert!

Szerintem az érdekházasság az más kategória, ott nincs szerelem.

Ti szeretitek egymást és együtt éltek. Most hoztok egy közös döntést, ami a közös élet egyik legfontosabb része.

Szerintem nincs ebben semmi rossz. A szavaidból úgy vettem ki mindketten elégedettek voltatok eddig is, tehát egyikőtöknek sem volt a legnagyobb vágya a házasság, mármint maga a ceremónia. Gondolom akkor így nem üt annyira szíven a dolog, mármint érted ha az egyik félnek ez lett volna gyerekkori álma, akkor őt biztos zavarná, hogy így kerül rá sor. De így szerintem semmi negatív nincs benne, a lényeg, hogy ti szeretitek egymást.

Én nő vagyok, de nem problémáznék emiatt. Hogy akkor most szivesen vesz-e el a párom stb. Egy a lényeg: 10 éve van velem, hát már csak szeret ha mellettem állt. És pont.

Jó lenne valamit tisztázni : CSAK TE gondolkodtál el és rájöttél, ha elveszed az élettársad, az neked anyagi előnyöket jelent a jövőben?... Vagy ketten jöttetek rá?...

Melyik részről várható nagyobb örökség a későbbiekben?

Mert ez nem mindegy!

Tudnod kell, hogy a párod (később házastársad) házasság előtt szerzett különvagyona soha nem lesz "közös vagyon", azt később sem fogod örökölni!

Tudnod kell, hogy az élettársi viszonyban közösen megszerzett vagyontárgyak akkor is "közös vagyonná" válnak, ha nem házasodtok össze, sőt a közösen használt napi életvitelhez szükséges tárgyak is 15 év együttélés után...

Tudnod kell, ha a párod örököl a szüleitől pl. ingatlant, az a kizárólagos "különvagyona" lesz, még akkor sem leszel tulajdonosa ennek az örökölt ingatlannak, ha netán a házastársa lennél! (Házastársad halála után örökölheted, ha nincsenek gyermekeitek.)

Bocs, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy te magadban agyaltál ezeken a dolgokon és rájöttél, hogy neked előnyösebb lenne a későbbiekben a törvényes házasság és főleg anyagiak miatt!

Ha téged most kizárólag csak anyagi érdekek indítanak arra, hogy törvényessé tedd a kapcsolatotokat, akkor én ezt eléggé "szemét" dolognak érzem... :[

Az igazán becsületes az lenne, ha minden érdek nélkül vennéd el a párod, akkor is, ha semmiféle örökség nem várható!