Mi a véleményetek a házassági szerződésről?

Szia!

Nem olvastam végig az összes hozzászólást mert nagyon sok van. Leírom a mi helyzetünket. 6 éve vagyunk együtt a párommal. Amikor összejöttünk én még tanultam ő azon a nyáron ment el dolgozni. Én nagyon fiatal voltam, semmim nem volt, a családom egy csődtömeg, haza nem mehettem, koleszben laktam, hétvégén a pároméknál voltam. Anyós utált, mert szép voltam, fiatal és semmim nem volt. Ő pedig egy ronda és gazdag nőt akart a fia mellé, mondván a csúnya nők nem kellenek senkinek, ha csúnyát veszel feleségül az nem fog megcsalni. Na meg persze neki a lényeg a pénz volt... A páromat ez sose érdekelte szerencsére. Mivel haza nem mehettem a családom miatt, koleszben örökre nem lehetettem, anyósom nem engedte, hogy hozzájuk költözzek ezért a párommal elhatároztuk, hogy összeszedjük magunkat és veszünk egy kis lakást vagy elmegyünk albérletbe. Ez kb egy évbe telt. Ő elment melózni, én még tanultam, de amikor tudtam dolgoztam. Alap jövedelmem 24 ezer Ft volt (családi pótlék+ösztöndíj)+ amit még kerestem az alkalmi munkákkal. Újságot hordtam, kertészetben dolgoztam stb. A párom szülei elváltak és a tartás díj meg a családi egy bankszámlán volt neki, azt is kivettük + amit egy év alatt összegyűjtöttünk, ebből vettünk egy pici 1 szobás lakást, abban éldegéltünk nagyon boldogan 5 évig. Házasságot is szerettünk volna, de hol pénz hol idő nem volt rá. A 6 év alatt anyósom kicsit megenyhült, mondjuk azóta sem rajong értem, de már elvisel legalább, mert rájött, hogy imádom a fiát és nem a pénze kell. A párom már évekkel az előtt mielőtt megismert engem megfogadta, hogy csak házassági szerződéssel köt házasságot. Én pedig ezt tiszteletben tartom, egyébként sem azért megyek hozzá mert a pénze kell vagy mert valaha is el akarok válni tőle. Már van egy kisfiunk, de még mindig nem házasodtunk össze. Ha minden összejön akkor a jövő nyáron a keresztelővel együtt megtartjuk az esküvőt is. :) Én minden további nélkül alá fogom írni a házassági szerződést-szerintem így van jól.

Utolsóval egyet értek,utolsó előttivel nagyon nem.

Mindenkinek egy élete van,és senkié nem ér kevesebbet a másikénál.Ha jól megy a szekér akkor mindannyiunknak jól megy a családban.Ha nélkülözni kell,akkor együtt nélkülözünk(természetesen a gyerekek mindig előtérben vannak mindenben).Ezért vagyunk egy pár a férjemmel,egy CSALÁD!!!!Nehogy már anyagi dolgok miatt ne legyünk egyforma partnerek a férjemmel egymásnak.Aki magának való az maradjon egyedül,akkor nem kell attól félnie,hogy bármilyen anyagi javain osztoznia kell bárkivel.Minek házasodik aki ennyire anyagias magának való???

Az érthető,ha egyik félnek hatalmas vagyona van a házasságkötés előtt,és azt kiköti,hogy válás után is az övé marad,de amit már a házasság kötés után szereztek,az nehogy már egyik félé legyen csak.Akinek ez sem tetszik,teljesen hülyére veszi a házastársát,annak csak kirakati babára van szüksége,akit ha megun kidobhat minden gond nélkül semmivel.Na nehogy már értelmes ember ebbe bele menjen.Aki meg igen,annak úgy kell.Pontosan,hogy az az aljas,aki ennyire hülyének nézi a másikat,ennyire semmibe akarja venni.

Előzőnek: A házassági szerződés nem arra az esetre készít fel, amikor minden jó és minden vagyont megosztunk, hanem arra, amikor mégis elromlik valami. Na, amikor meg már elromlik, akkor már mindjárt nem igaz az, amit írsz. Amikor meg minden jó, addig a másik is használja a vagyont, ergó nincs tőle megtagadva. Hisz' ha örökké együtt vagytok, akkor nem mindegy, hogy a te tulajdonod, vagy örökké használhatod? Ha minden rendben van, akkor a házassági szerződést vedd addig nem létezőnek.

Kérdezőnek: Sürgősen tanulj valami szakmát, arra töltsd az időt, mert különben véged van/lesz. Ennyi.

Igen utolsó válaszoló,én is erről írok.Ha túl nagy a vagyoni különbség,akkor lehet írni egy szerződést,hogy a házasságkötés ELŐTT szerzett vagyon saját marad.De ami azután,az természetesen közös.Hiszen a házasság vagyon és életközösség.Akinek ez nem felel meg az minek is házasodik?Hisz nem kötelező.Nehogy már valakivel leéljen egy másik ember évtizedeket,és mondjuk a jómódból üres kézzel távozzon csak azért,mert mondjuk 20 évesen nem volt semmije,vagy kevesebbet keresett a másiknál.Szerinted ez fair???

Tegyük fel egy nő nem dolgozik,mert gyesen van 3-4 gyerekkel kb 9 évet.Akkor talán neki nem jár semmi ha válásra kerülne a sor,mert a férj kereste a pénzt?És a háztartási és egyéb teendőket hogyan forintosítják,ami általában egy nő dolga?A gyereknevelést ami évekig 24 órás szolgálat?Én továbbra is úgy gondolom,ha jómód van akkor az egész családnak,válás esetén pedig 50-50%,ha pedig nincs akkor azon lehet osztozni ha kell amennyi van.

Nem kötelező házasságot kötni.Én nem tudnék magunknak ilyen életet elképzelni,és ha a férjem csak ennyire bízott volna bennem,vagy fordítva akkor nem lennénk házasok.Ebben az életben semmi nem biztos,de hatalmas egoizmusról árulkodik,amikor valaki csak magát akarja biztonságban tudni,az jobb ha egyedül marad.

En nem ertek egyet egyaltalan a szerzodessel. ha valakihez megyek feltetel nelkul megyek hozza, bizalommal, nem holmi szabalyokkal, feltetelekkel, es mi lesz ha.

Ha valaki nem biztos a dolgaban ne hazasodjon. a paromnak ki is jelentettem, ha szerzodest akarna kotni akkor meg se kerje a kezemet...es ezzel o is egyetertett, ez bizalmatlansagra utal, s nekem nem tetszik. mondjon akarki akarmit...

14,30-as,akkor már csak azt mondd meg,hogy miért is érdemes házasságot kötni?Hiszen nem kötelező senkinek házasságban élni,aki magának való maradjon egyedül,mindene az övé lesz.

Mi a férjemmel még anno úgy kezdtük,ha egyikünknek volt az adott,ha a másikunknak akkor az.Gyorsan közös volt nálunk asztal ágy kassza,és fel sem merült semmilyen szerződés gondolata sem,el sem tudtuk volna képzelni,és akiket ismertünk magunk körül akik kötöttek,jó kis véleménnyel voltunk erről az indulásról.

Persze ki így,ki úgy,egy válásból nehéz jól kijönni,de azért talán nem kellene,hogy évtizedek után valaki üres kézzel távozzon egy jó anyagi körülményekben élő házasságból,tök mindegy mennyit keresett bele forintban.

Ennyire nem szabadna senkit sem semmibe venni.Az életét a fiatalságát a munkáját Ő is oda pazarolta,az nem kaphatja vissza semmilyen szerződéssel.Nem beszélve arról,hogy ha közös gyerekek is vannak.

Hát ebben a helyzetben szó sincs ilyesmiről.

A kérdező nem pazarolja ide a munkáját, nem tesz keresztbe egy szál szalmát sem.

Igaza volt annak, aki azt írta, hogy ugye a házimunkát és a gyereknevelést nem lehet felszámolni forintban, holott nyilván ő azzal tesz hozzá a házasság sikeréhez.

De a kérdező esetében ez nem így van. Dolgozni nem dolgozik (miért tenné, hiszen huszonéves már, jócskán ledolgozta az életét a modellkedéssel, most már nem kell neki), házimunkát nem végez, sőt fel van háborodva, hogy valaki egyáltalán fel merte vetni, hogy illő lenne. Gondolom az, aki a házassági szerződés ellen van, azért valamit csinál a költekezésen kívül is. Főleg a több gyermekes anyukák. Ti is felháborodnátok, ha a férjetek azt mondaná, hogy tartsátok rendben a lakást, főzzetek, mossatok, amíg ő dolgozik?

Egy dolog, ha valaki megengedheti magának a bejárónőt, és más dolog, hogy siránkozik a házassági szerződés miatt, mert neki nem lesz semmije, ha válásra kerül a sor. De amije most van, azért szó szerint SEMMIT nem tesz. A férje dolgozik, ő pedig mint mondta imád vásárolgatni. Gondolom, ha meglesznek a gyerekek, majd jön egy nevelőnő, aki felneveli őket. Szóval jelen esetben ezek a dolgok (házimunka, gyereknevelés) már forintosítva is vannak, mert egy alkalmazott végzi őket fizetésért. Vagy szerintetek tényleg ez a lényege egy házasságnak? Az egyik gürcöl, a másik meg elkölti a pénzt aztán még válás után is vígan lelép annak a felével, amit megkeresett az a szerencsétlen?

A kérdező szerintem örülhet, hogy most benne van a jólétben, aztán meg tegyen érte valamit, hogy a férje ne hagyja el pár év múlva, akkor nem lesz félnivalója. De ha az egyetlen dolog, amivel a házasságot kivívta a szépsége és a fiatalsága, akkor valóban van miért félnie. Legalább egy szakma nem ártana, azzal már valamelyest biztosítva lenne, mert modellnek már nem fog kelleni 10 év múlva