Mi a véleményetek a házassági szerződésről?

Érdekes a kérdés....valóban felmerült bennem is mennyi az igazságalapja...

Igazából én sem értem a felháborodásod, a házassági szerződés jó dolog, ha becsületes az ember és nem akarja lehúzni a párját akkor nem tulajdonít kerít neki ekkora feneket!Hiszen akkor tisztában van vele mi az amit ő hozzátett a közös élethez és mi az amit kérhet, követelhet ha a kapcsolatnak vége.

Úgy gondolom te nem dolgozol, a párod jövedelméből éltek ami a ti magánügyetek,de gondolj bele ha lenne egy fiad aki hasonlóan eltartana egy lányt ...... mit szólnál.

Fognád a kezét vásárlás közben és a legdrágább dolgokat vetetnéd vele meg, hisz van aki megkeresse az árát!

Most mi is a kérdés? Hogy mi a véleményünk a házassági szerződésről, vagy hogy mit csinálj az anyóssal?

Mert nekem ez nem kérdésnek tűnt, inkább olyan panaszáradatnak. Közben meg minden happy, vásárolgatsz, költekezel, megvan mindened. Mi a baj?

Lehet, hogy az én felfogásom maradi, de mi nem kötöttünk ilyen szerződést. Bár én sem vagyok szegény, a férjem hozzám képest jóval gazdagabb (nem magyar és bizony az ő vagyona Mo-n nagyon sokat érne). Viszont mi nem kötöttünk szerződést. Benne fel sem merült ilyen. Ha belemész egy házasságba, úgy vagy vele, hogy minden közös, a vagyon is, hisz meg akarod osztani a pároddal. Ha mégis elválik a pár, számomra evidens, hogy ez a közösség eltűnik és akkor mindenki azt viszi, amit belevitt a kapcsolatba. Én nem is kérnék olyan vagyont a férjemtől, ami őt illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy nincs szerződésünk, nem feleztetném el a vagyonát. Nem tudom...számomra ez a szerződés bizalmatlanságot sugall, de valamilyen szinten meg lehet érteni, tényleg nem lehet tudni, hogy ki milyen, mert vannak, akikről csak évek múltán derülnek ki dolgok.

Ami az anyósodat illeti: szerintem ennek két oldala van. Ha kedvesebb lennél vele, lehet, hogy megváltozna irányodban. Nem lehet, hogy csak azt hiszed, hogy utál, közben meg nem? Nem azért megy veled, mert időt szeretne veled tölteni? Lehet, hogyha másként állnál hozzá, megváltozna a kapcsolatotok.

Szerintem nem annyira bizalmatlanság ez, mint óvatosság.

Egyfelől egy hónap alatt nem lehet kiismerni a másikat.

Másfelől az emberek változhatnak és ha arra kerülne sor, ki tudja hogy válnak el. Talán a kapcsolat boldog szakaszában eszébe sem jut egyik félnek sem, hogy egyszer talán még véget is érhet a dolog. És megeshet, hogy nem a legszebben ér véget. Akkor pedig már nem biztos, hogy a másik nem ragaszkodik foggal körömmel ahhoz, aminek megszerzéséhez köze sem volt, hiszen akkor még nem is ismerték egymást.

Nekem volt egy ismerősöm, és amikor összejött a feleségével, akkor meg sem fordult senki fejében, hogy egyszer majd szétmennek, tökéletes párnak tűntek és a nő is egy tünemény volt. A férfi szülei addigra már házat, kocsit vettek a fiuknak és jelentős összeget spórolt meg magának. Nem kötöttek házassági szerződést, akkoriban nem is volt divat. Aztán 21 év házasság után elváltak, de úgy, hogy tücsköt-békát kiabáltak egymásra, majd az asszony kiforgatta a vagyonából. Eladták a kocsit, a házat, az árából a pasi egy egérlyuknyi lakást vett. Ahelyett a lakás helyett, amiért a szülei évekig dolgoztak. Az elején ő sem hitte, hogy ez lesz, most meg kezdheti újra felépíteni az életét 47 évesen. Remek.

Harmadrészt, ha nem kerül sor válásra, akkor mindegy is, hogy van szerződés vagy nincs, mert úgyis minden közös.

Én magam vetném fel ezt a pasimnak, ha gazdagabb lenne nálam. Ha nem a pénzére hajtok, akkor mindegy. Nekem nem kell az, amiért ő dolgozott meg, amikor még nem is ismert.

Nem tudom mennyire komoly a kérdés... én inkábbb most az anyósról szóló részre reagálnék..

Egyidősek vagyunk...

Van egy rakat hitelem, 2 friss diplomám, 120.000 nettóm, se lakásom, se autóm, se megtakarításom.

Nemhogy autóm még jogsim sincs.

Azt hiszem ezt mondhatom nagyon sok korunkbeli nevében.

Neked mindez megvan, így azt gondolom mindezért cserébe igazán nem nagy ár 2 hétig elviselni az anyóst...

A szerződéssel részben egyet értek, habér ha én lennék a helyedben sosem érezném magam biztonságban. Te sem leszel fiatalabb és a friss pipik mindig potenciális versenytársak lesznek...

tudod hihetetlen milyen vagy, úgy látom te csak a pénzre mész, meg hogy eltartsanak. Én is tutira aláírattam volna veled egy ilyen szerződést. Mert szegény párod sok munkával szerzett pénzét nehogy már más elvegye. Talán dolgoznod kéne neked is nem pedig egész nap vásárolgatni.. nem a párod pénzét kéne költened hanem a sajátodét. Csodálkozol hogy így bánik veled anyósod? Csak félti a fia nehezen szerzett vagyonát, tök igaza van, keselyű vagy.

Modellkedés szerintem sem szakma, nem kell hozzá egyetemi diploma, vagy jól nézel ki vagy nem. De az sem tart örökké, utána meg mit újat tudsz majd mutatni a párodnak? Semmihez nem értesz? Kíváncsi lennék hány évig jártál egyetemre? Otthon sem csinálsz semmit, én tuti a hajadnál fogva rángatnálak, mert egy semmirekellő vagy.

Csak hogy tudd én itthon vagyok a gyerekkel, főzök, mosok , takarítok, ellátom a párom, a babám. Nekünk is marha nagy házunk van, és mégsincs cselédem, pedig megtehetném, de nekem nem esik le a gyűrű az ujjamról. Még nem vagyunk házasok, de ha azok leszünk már megbeszéltük hogy lesz nekünk is szerződés. Nem vagyunk miliárdosok de azért van némi vagyona a páromnak, amit én nem fogok elszedni előle, simán aláírom. Szerintem ez egy tök normális dolog. Amit ketten szereztünk vagyont, az lesz majd a közös, és ha esetleg válnánk csak annak a felére tarthatnék igényt. De ez így van rendjén.