Házasságkötéskor felvetted a férjed nevét? Vagy megtartottad a lánykori nevedet?

akkor én öreg vagyok 25 évesen, mert né lettem???? :O

Mindig tanul az ember, kérlek kedveskéim, ne is tegezzetek.

Én tényleg le.rom, ki hogy vette vagy nem vette fel a párja nevét, de 1 jó indokot adjatok, hogy miért ne vennéd fel? Ciki? ne azt mondd, hogy egyéniség, meg a pasi tulajdona. Ha sz.rá ver ittasan, le fog hányni, mert rosszul van, vagy eltilt a barátaidtól féltékenységében, az nem gáz, mert nem vagy a tulajdona, hiszen te nem vagy né????

bocs az offért.

Nem kötözködésből, de eddig mindenki „jó” indokokat mondott, csak neked nyilván a saját véleményed csupán a megfelelő, így semmivel sem fogsz egyetérteni.

Szerintem a legegszerűbb jó indok: teljesen felesleges felvenni másnak a nevét, nem számít semmit. Viszont ez neked nem nyilván nem jó indok, hiszen neked számít valamit a névváltozás. A vitának tehát semmi értelme. :)

"Szerintem a legegszerűbb jó indok: teljesen felesleges felvenni másnak a nevét, nem számít semmit. Viszont ez neked nem nyilván nem jó indok, hiszen neked számít valamit a névváltozás. A vitának tehát semmi értelme. :)"

Na látod, számomra ez elfogadhatóbb indok, mint a személyiségvesztés :) én sem azért vettem fel a férjem nevét, mert így több vagyok, hanem számomra így volt helyes. Azzal sincs semmi baj, ha valaki nem veszi fel, csak ez a személyiségvesztés dolgot nem értem. Az régen rossz, ha valakinek megváltozik a személyisége a házasságtól, vagy csak úgy érzi, hogy egy név miatt már kevesebb vagy több.

Én azért nem akartam -né lenni mert aza nyósom pontosan abban a formában hordja anevét.. Aztán hétfőn mikor bejelentkeztünk, kérdezték mi lesz a nevem, lányos zavaromban közöltem, hogy-né leszek..párom nem kicsit ledöbbent..de onnantól tök természetes volt nekem...

mondjuk mellette megtartottam a nevem is...Nem ettől lesz jobb vagy rosszabb a házasságunk..

(42. vagyok, a 43. hozzászólóra reagálok újra)

„…hanem számomra így volt helyes.”

Igen, ez a kulcskérdés, hogy ki mit érez ezzel kapcsolatban. Te helyesnek érzed, ha felveszed a férjed nevét, de nem akarod (tudod?) megfogalmazni, miért. Ezért vélhetően a névváltoztatást indokló társadalmi szokás az, ami mélyen beléd ivódott, teljesen magadének érzed, „helyesnek” tartod.

Akik nem akarják felvenni a férj nevét, azok tulajdonképpen megkérdőjeleznek egy társadalmi dogmát, mert belegondolnak a mélyebb jelentésébe, esetleg még az eredetét is ismerik.

A névváltoztatás kérdése elválaszthatatlan a házasság intézményétől, ez nyilvánvaló. Namármost a házasságot is különféle módon ítélik meg az emberek, leegyszerűsítve: vannak, akik azt gondolják, ez az együttélés egyetlen legális módja, biztonságot ad a benne lévő feleknek, szükségszerű; és vannak, akik azt mondják, nem így van, felesleges.

Az igazság az, ha utánaolvastok a házasság történetének, eredetének, hogy annak lényeg az emberi faj fennmaradásának minél jobb biztosítása.

Az embergyerekek magatehetetlenek, igen lassan fejlődnek önállóvá, így sokáig gondoskodást igényelnek – és két ember (anya és apa) gondoskodása sokkal hatékonyabb, mint egyé (az anyáé).

És hogyan lehet összetartani két embert hatékonyan? Ha társadalmilag szentesítjük az együttélésüket, „beemeljük a lelkiismeretükbe”, hogy együtt kell lenniük, mert a világ (és isten?) előtt vállaltak egymás iránt felelősséget.

No és kik irányítják a mi civilizációnkat? Hát persze, hogy a férfiak, így aztán nem csoda, ha a házasság intézményénél, az együttélés „szentesítésekor” a férfi azzal, hogy „nevére veszi” kifejezi, hogy „megszerezte” az adott nőt.

Nem ragozom tovább, értitek. :)

Ha érdekel titeket, olvassátok el a házasság történetéről szóló szociológiai értekezést (de legalább az Összefoglalást), nagyon érdekes.

[link]

(46. vagyok még egy szóra :)

A lényeg, hogy erről vitázni olyan, mintha vallásról vitáznánk, mert hit, érzés kérdése az egész, az észérvek értelmetlenek. Vagy mondjuk olyan, mint a húsvéti locsolkodás: valaki szerint bájos szokás, mások utálják – ettől egyik sem lesz jobb vagy rosszabb, legfeljebb azt, aki nem áll be a sorba, lázadónak kiáltja ki a többség, és halálra kövezik… bár merem remélni, azért ezen már túljutott a civilizációnk. :)