Elítélendő az ilyen esküvő?

Nem elítélendő, miért lenne az?

Én sokkal inkább elítélem azokat, akik hitelt vesznek fel egy szaros esküvőre, és már adósságokkal kezdik a közös jövőjüket, meg évekig gyűjtögetnek, hogy jól bezabáltassák az 5 éve fejüket lesemszaró legutolsó senki rokonaikat.

nálunk is így volt, varrattam egy ruhát blézerrel, 2500 Ft volt a teremköltség a 10 főnek, utána meg vacsi volt. Persze sokat megjegyezték, hogy ja, új lakás (hitelre), de azt nem nézték, hogy pénz hiánya miatt nem volt lagzi meg nagy felhajtás. Nekünk feleannyi volt a gyűrű, nem 200, kísérővel, ráadásul férjem nem is hordja az aranygyűrűjét.

A proli vs. értelmiségi vitáról meg annyit, hogy a diplomámmal ott vagyok, ahol a part szakad, mert közalkalmazott vagyok, a férjem meg diploma nélkül keres 3* annyit. Ha én is "munkás" lennék, az már több mint fél milla lenne havonta, jó lenne.

Sok boldogságot!

Gratulálandó :)

Ti ESKÜvőtök ha nektek ez tetszik akkor ez a legszebb esküvő. Legalább a gyerekek is végig tudják ülni.

Másfél éve volt ilyen esküvőm. Gyerek nincs, de egyébként hasonló a helyzet.

Nálunk ott kezdődött, hogy én gyerekkorom óta irtóztam a nagy csinnadrattától. Amíg mások a fehér ruhás esküvőről álmodoztak kislányként, én már kiskölyökként mindenkinek mondtam, hogy az álomesküvő nekem olyan lesz, hogy lesz egy csinos kosztümöm, beszaladunk, berángatunk két tanút az utcáról, aláírjuk, kész. Nem tudom miért, de nekem tényleg gyerekkorom óta ez számított ideálisnak.

A férjem egyszer már elvált, neki sokáig az esküvő egyenlő volt a bebörtönzéssel. Aztán megbarátkozott a gondolattal, sőt, tetszett neki, hogy nincs felhajtás.

A lánykérés is úgy volt, hogy egyik reggel kávé felett kómázva kérdezte, hogy mennyi idő alatt ébredek fel, mert mielőtt bemegy dolgozni, beszaladhatnánk az anyakönyvi hivatalba időpontot kérni. Az orromon jött ki a kávé, de felfogtam mit mondott :)

Bementünk, választottunk időpontot, utána felhívta a vidéken élő apámat, hogy hagyománytiszteletből tőle is elkérjen (igen, marha logikus, de a szándék megvolt :)). Apám viccelődött egy sort, hogy de hol vannak a jószágok és a birtok értem, amúgy ne poénkodjon és rátette a telefont. Este hívta vissza, hogy nagyon elnézést kér, anyám egész nap győzködte, hogy nem viccelődtünk, tényleg komoly, úgyhogy akkor nagyon örül neki, hogy ő lesz a veje és még ezer bocs a reggeli incidens miatt.

Apám, pont a hagyománytisztelet és a falusi gyerekkor (mármint apámé) miatt kicsit erőltette a nagy felhajtást, mondván ő már mióta készül, hogy majd a lánya, ha férjhez megy... Ezen én vitatkoztam vele egy sort, mert erősködött, hogy egy szem gyerek vagyok, van erre szánt összeg. Mondtam, hogy mi is ki tudnánk fizetni, de egyszerűen én nem szeretném. További erősködés után abban maradtunk, hogy a pénz elől nem menekülhetünk, úgyhogy akkor nászút formájában megkapjuk, mi meg kiegészítjük a saját pénzünkkel. (Szüleim is jó anyagi körülmények között élnek)

A két tanús verzió ott borult meg, hogy a szűk családot nem tudtuk kihagyni, így szülők, testvér, testvér családja jött. Illetve a két legjobb barátomat úgy tudtam beilleszteni, hogy egyikük tanú volt, a másikuk meg tolmácsolt neki, mert a tanúm külföldi állampolgár volt, kevéske magyartudással.

Utána családi vacsora a kedvenc éttermünkben, ahol kijárták hogy a kutyámat is beengedjék, úgyhogy tényleg teljes volt a csapat :)

Objektíven nézve semmi extra nem volt benne, nekem mégis nagyon szép emlék a mai napig. Főleg, hogy teljesen az elképzeléseim szerint történt, nem másoknak kellett megfelelni.

nem elítélendő.

nekem is kis esküvőm volt, 50 fős, mert én sem szeretem az ilyen dínom-dánomos akármit.

azt azért sajnálom, hogy nincsen mögöttetek család, akire számíthattok ("van két pici gyerekünk, akikre vigyázni sem tud senki ezidő alatt.")

jó tanács: mi Romániában vettük a gyűrűket, iszonyat olcsón, nem tudom, még mindig olyan olcsó-e kint. huszonpárezer Ft-ért vettük a kettőt és gyönyörűek, nagy volt a választék is. mondjuk mi nem lakunk messze a román határtól, tehát nagyon megérte, de lehet, hogy messzebbről is megérné kimenni:)

Dehogy elítélendő! Az a lényeg, hogy Titeket boldoggá tegyen!

Sok Boldogságot!!!

[link]

Szia! nekünk innen volt a karikagyűrűnk, fehér és sárga keveréke. Alulról a 4. sor, balról a 2. pt-l 07-es. 60.000 volt a kettő és csináltattuk.

A 200e ft a gyűrűkért nagyon sok.

Itt találtam sokkal olcsóbban.

[link]

Amúgy a minénk is ezüst,mi ezt szerettük volna.

Mi itt vettük az ezüst gyűrűnket,méretre csinálták,tömör ezüst,az enyémbe körben apró kövek vannak(cirkon).1.5 éve a kettő együtt volt 17000.

Nem elítélendő, én is ismerek olyat akik így házasodtak. Bejelentkeztek, aztán egyik délután bementek aláírni a papírt, nem volt semmi dajdajozás.

Nekik így volt jó, pedig a pénzzel sem lett volna gond, még a szülők is mondták, hogy csináljanak lagzit, de nem akartak, mert ők így szerették volna.

Személy szerint nekem tök mindegy ki hogy akar esküdni, magánügy, de azt utálom, ha valaki kifordul magából egy esküvő miatt, meg másokat leszólnak, aztán megy a civakodás, hogy ki nem jött, ki mit/mennyit adott és egyébként meg hogyan illik, és a koszorúslány túl akarja öltözni a menyasszonyt, de nem biztos mert a menyasszony gondolja csak, hisz már üldözési mániás bla bla bla stb... tiszta szappanoperában tud fordulni az egész. Én elfogadom, hogy néhány nőnek ez élete fénypontja és királykisasszony akar lenni, de egyesek a végén már ölni is képesek lennének, hogy minden tökéletes legyen, ez tök önző dolog.

Szóval sz@rd le ki mit mond. Menjetek és csináljátok.

Mi is csak kis költségvetésű "bagyus" lagzit tartottunk, mindenki hozott amit tudott.