Nemsokára összeházasodunk a vőlegényemmel, de van egy problémánk, amit beleviszünk a házasságba. Hogy oldjuk meg ezt?

Szia!

Egy kapcsolat 2 dolgon szokott bukni. Az egyik a szex , a másik a pénz. Ezt így nem lehet... A leírásod alapján oké az , hogy te spórolós vagy inkább, ez jó ; de mi ez az "ő 3szor annyit eszik" ? Hát férfiember. Szerintem ez így nem "mérce". Mert egyébként akkor jöhetne a felsorolás, hogy neki az alsógatyájából 2vel több van, a fürdésnél több vizet használ el...vagy bármi. Én nem ítélkezem , hiszen nem ismerlek , de úgy látom más a habitusotok is. A közös kassza nálatok nem menne, úgy vélem. A külön kassza a jó megoldás. De ha tényleg szeretitek egymást és közös jövőt terveztek , üljetek le ezt megbeszélni. Mondd el , Te miért tartod fontosnak a "spórolást", mert ugye van rezsi, kajapénz... stb. Ha be tudjátok "határolni" ennek kereteit (pl. konyhakönyv , amiben vezetsz mindent) , akkor ezen át tudnátok lendülni...

Ha ennyire szeretitek egymast, es tudjatok hogy egyutt akarjatok leelni az eleteteket, akkor csak azt tudom mondani neked, hogy szokjal hozza a helyzethez.

A testverem ilyen mint a te volegenyed, en pedig olyan vagyok mint te. A testverem szorja a penzt, folyik a zsebebol a penz, nem erzi jol magat ha nem koltekezhet, nem erzi jol magat ha van penze, annak fogynia kell! Ha van penze akkor megveszi az 50. par cipojet, vagy lecsereli az amugy sem regi gyonyoru TV-jet, esetleg orakig telefonal, csakhogy legyen mar telefonszamlaja, fizessen. En a testveremmel keptelen lennek egyutt elni, osszehazasodni vele. Eleteben nem sporolt meg 2 fillert, pedig lenne neki mibol. Felesleges dolgokra szorja el a penzet. Evekig konyorogtunk neki, hogy SPOROLJON. De meguntuk az anyukammal, es mar nem mondtuk neki. Keptelen sporolni. Csak a leendo feleseget sajnalom.

En az ellentetje vagyok a tesomnak. Kepes vagyok 5 Ft miatt elmenni egy masik boltba, ha tudom, hogy valami a masik boltban olcsobb. Imadok turkaloba jarni, es hasznaltan megvenni a markas cuccokat. A legegyszerubb mobilom van, amitol a tesomnak egnek all a haja, merges ram, hogy nem veszek egy meno telefont...stb. Sokszor leszol, es beszol nekem, hogy miert nezem a boltban az arakat...stb.

Nem vagyunk egyformak.

Ha tenyleg vele akarod leelni az eletedet, akkor mar most szoktasd hozza magadat ahhoz, hogy a parod soha nem fog sporolos lenni, es soha nem fogja nezni az arakat. Se egy gazdasagi vilagvalsag, se egy szuletendo kisbaba nem valtoztatja meg oket, o ilyen penz szoros tipus. Te pedig sporolos tipus vagy. Gondold meg jol, hogy hozzamesz-e, es ne veszekedjel vele a sporolason, mert hidd el hogy 100 eves koraig sem fog megvaltozni((((((

Nem kell tudnia hol vásároltál és mennyiért. Menj vásárolni anyukáddal, barátnőiddel, munkatársaddal, vagy egyedül. A blokkot pedig dugd el előle.

Nehogy azért veszekedjen veled, mert ügyesen spórolsz, csakhogy maradjon pénzetek. A te pénzedet amugyis arra költöd, maire szeretnéd. Őt meg úgy győzd meg, hogy ne költekezzen, hogy drága a gyűrű, a ruha, az étel, nem kell még külön giccs, mai felesleges. Ráadásul ha külön lakásban éltek, azt is fenn kell tartani, meg gondolom lassan készülni fogtok a gyerekvállalásra, a babának viszont spórolni kell, mert ruhára, kiságyra, babakocsira, kádra és rengetegm indenre lesz szüksége. A márkás drága holnik nem feltétlenül szebbek vagy tartósabbak, mnit az olcsó. Én pl mniden ruhámat majdnem leértékelésen veszem, megvárom míg akciós lesz, mivel laig viszik úgyis le fogják árazni, és inkább változatos legyen a ruhatáram, mnithogy két polora legyen pénzem, mert olyan drága, minél többet használja az ember a kevés ruháját, annál gyakrabban mossa, és ugyanolyan hamar el is kopnak, és megitn vennie kell újat, a vasalásról meg nem is beszélve. A pasimnak azt mnodtam, hogy a férfiak elvárják, hogy a kedvesük szép ruhákban járjon, meg szexi legyen, fel is ajánlják hogy elkisérnek mniket az üzletbe, de akkor ne hisztizzenek, mikor körülnézünk, meg válogatunk. Vagy ne jöjjön velem és engem hagyjob nyugodtan, vagy pedig fejezze be a hisztizést, én is türelmesen várok, mikor az ő kedvenc részlegén vagyunk. Komprumisszumot kell kötni, ez csak úgy sikerül, ha a pasik végre egyenrangú félként kezelik a nőket, azaz embernek nézik őket, nem csak alkalmazkodó használati dísztárgynak. Ha el szeretne érni valamit, akkor sakkban kell tartani, motiválni, valamit valamiért alapon. Persze ahoz hogy ugyanolyan jogaink legyenek és ne nézzenek le mniket, hallgassanak ránk persze el kéne törölni az etikettet, hogy a lányoknak elsőbbség stb.

Ha folyamatosan udvariasságot várunk el a pasiktól a régi hagyományok szerint, akkor sosem törünk ki, mindig ak onyhában maradunk és háztartást fogunk vezetni, és ami a pasiknak szabad és dicsőség, az a nőknek gyalázat és tilos, nem szabad hagyni és tisztelni őket ezért.

ez ah iba a mai világgal, a dolgozó embert lenézik, pedig őket kéne megbecsülni, a nők olykor sokal nehezebb munkát végeznek, mnit a pasik : házitündérkedés, gyereknevelés, plusz munkahely, és még legyenek jó feleségek is

sikerült elkanyarodnom a témától, de ez csak egy példa volt, hogy lehet megfogni a pasikat, hogy hallgassanak ránk és figyelembe vegyék amit gondolunk.

Szia! Szerintem sürgősen ülj le vele beszélni, mert ez a mentalitás iszonyatosan meg fogja keseríteni az életeteket!

Egy időben mi is voltunk külön kasszán, bár nekem már akkor sem tetszett, de ráhagytam. Aztán elkezdtük felújítani a lakást és egyszerűen már követhetetlen volt, hogy ki, mikor, mennyit adott bele 'külön' a saját pénzéből. Így lett közös a kassza, és azóta a párom minden hónapban csak néz, hogy mennyit meg tudtunk spórolni, pedig előtte bármennyit is kerestünk, hó végére az utolsó fillérig kifolyt a kezünkből.

Az, hogy ő többet keres nálad, még nem jogosítja fel arra, hogy lebecsmérelje a munkádat/fizetésedet stb, pláne hogy úgy gondolja, szabadon, két kézzel szórja el a pénzt! A házasságban szerintem már csak MI van, és minden közös. Vagy majd a gyerekeknek is számolgatni akarja, hogy na ezt a kiscipőt én vettem, akkor most a pelenkát te veszed? Vagy mégis hogy gondolja? Elhiszem, hogy szerelmesek vagytok és együtt akarjátok leélni az életeteket, de ha továbbra is így viszonyul a témához, ebből nagyon gyorsan már csak lakóközösség lesz, és nem pedig család.

Sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy. De mondom, ülj le vele beszélni erről, még az esküvő előtt. Ne hagyd rá, csak hogy ne legyen veszekedés!