Ha esküvő előtt 5 nappal elverne a vőlegény ti is lefújnátok mindent?

Hát már meg ne haragudj, de én tőled is meg a drágalátos párodtól is elvenném a gyereket. Hogy képzeled, hogy ilyen környezetben, légkörben egészséges gyereket tudsz nevelni? Normális vagy te? Még gondolkodsz azon, hogy visszamenj-e hozzá... Hát hol van az önbecsülésed, a tartásod a gyermeked iránti szereteted? Az első felemelt kacsónál meg kellett volna neki mutatni az ajtót, ehelyett két komoly verés után még te keresel neki mentséget.

Tudod mit adjátok be gyerekeket intézetbe és verjétek szét egymás fejét, ha úgy érzed megérdemlitek egymást.

*csak bűn tudatom van,mert a kislánya azóta is keres engem,meg az én kislányom is az övét!

Nem olvastam végig az összes kommentedet, de

1. ez a TE életed meg a lányodé, az ő lánya az ő problémája - oldja meg. Ha téged ver, előbb-utóbb a lányodat is fogja, ezt akarod?

2. ahogy látom, nem is az első eset, mi a kérdés?

Úgy otthagynám, mint a szél, megjegyzem, az első után is.

Ennél csak rosszabb lesz, de azt viszont majd magadnak köszönheted, ennek tudatában dönts. Ha ezek után hozzámész, és továbbra is ver, akkor senkitől ne várd, hogy sajnáljon.

Nem olvastam el a válaszokat, bocs.

Ha valaki ennyire hülye, hogy nem a gyerekét nézi neki mi a jó, akkor reménytelen. Szégyellheti magát nagyon. Egy barom!!

a kommentjeidből ítélve mindketten alkalmatlanok vagytok a gyereknevelésre. ő azért, mert egy állat, a nála nagyobbakkal kéne verekednie, nem egy nővel, Te meg azért, mert hagyod, hogy a két gyerek ezt az életvitelt nézze.

szóval csak gratulálni tudok. és hiába mondjátok neki, hogy jelentse fel, csak kifogásokat keres, úgysem fogja. legalább vissza ne menj hozzá, vagy ha mégis, akkor a gyereket ne vidd. hagyd nagyszülőkre, testvéredre, bárkire, aki képes normálisan felnevelni, emberi körülmények között, mert Ti képtelenek vagytok rá.

Egyszer nagyon elszállt az agyam egy vita közben és erőből mellkason ütöttem a férjem, szerintem hirtelen a tüdejéből is kinyomtam a levegőt, mert elakadt a szava. Majd lépett egyet felém és ordított egy sort.

Utólag elnézést kértem és kérdeztem, hogy miért épp így reagált, mert valahol érthető felindulás lett volna, ha lefog/meglök, egyszóval ő is fizikailag támad vissza.

Mondta, hogy gyengébbet soha nem ütne meg, mert egyenlőtlen küzdelem lenne. Azt akarta elérni, hogy kibillentsen abból a tudatállapotból, amiben voltam és erre elegendőnek találta azt, ha meglepetésszerűen lép fel. Mivel férfi, mély hangja van, így ezzel is tud operálni, ijesztőbben tud kiabálni, mint akármilyen nő.

Ebben igaza is volt, mert nem szokott kiabálni, így a hirtelen mozdulattól és a hirtelen erős hangtól valóban megijedtem (mint amikor valaki kiugrik egy tárgy mögül és nem számítasz rá) és ki is zökkentem.

Filozófiai szinten továbbvittem a gondolatot és kérdeztem, hogy mi lenne az az eset, amikor megütne.

Ha verném? - Lefogna, mert erősebb és úgy tartana, amíg meg nem nyugszom.

Ha hátulról támadnék? - Felállna, lefogna...első verzió + ordítana egy sort, majd összepakolna és elmenne.

Végül azt az egy helyzetet tudta felhozni, hogy mikor ütne meg - ha a gyerekét tettlegesen bántanám.