Mi a véleményetek a fiatalok házasságáról?

:D Nekem anyám megmondta mit csináljak... most visszagondolva nem volt helytelen. 23 vagyok Nemsokára végzek gépészmérnökként. Szó mi szó volt 1-2 kapcsolatom de mindég ügyeltem hogy nem mélyüljön el nagyon, éreztem hogy a kettő együtt igenis nem fér meg egymás mellett. A mostani párom az aki kivár, megértő, és őszintén 1 véleményen van velem. Tudjátok több társkereső oldalra vagyok regisztrálva de nem győzöm lepattintani a 21 éves 1x elvált anyukákat egynehány hónapos gyerekkel. Aki azt mondja helyes a mai világban fiatalon házasodni/gyereket csinálni maga is gyerek. Nem számol sem a felelősséggel, sem az anyagi vonzattal. Másrészt inkább tanulok hogy igenis megtudjam venni a gyereknek azt ami kell. (nem épp babára gondolok) Ne azt nézzem minek mennyi az ára, és ne nélkülözzön.

Engem így neveltek, én is így nevelem majd a gyerekemet.

9:45-ös válaszadó

Egyébként nem helytelenítem amit mondtál, csak "megfogott valami" abban amit írtál.

Valami olyasmit írsz, hogy nem engedted, hogy elmélyüljenek a kapcsolataid, mert nem lehet a tanulást és a szerelmet összeegyeztetni. Azért lehet. És egyik nem megy a másik kárára. Természetesen csak akkor, ha két értelmes emberről beszélünk.

Nekem gimi 3. óta van párom, sosem romlottam le. Tény az is, hogy első perctől komolyan vettük egymást és úgy mentünk bele a kapcsolatba, hogy az "sírig tartó nagy szerelem" lesz. Igen, azóta is együtt vagyunk. Ő is én is sikeresen leérettségiztünk, egyetemre mentünk. Ráadásul távkapcsolatba is kerültünk. Néha nehéz, de azt tudjuk mondani, hogy a tanulás ennél vagy annál fontosabb, igen a jövőnk miatt. De sosem bántuk meg, hogy elkezdtük és együtt maradtunk. Ha tehetnénk és lenne elegendő keresetünk mi is összeházasodnánk és cseppet sem mondanám felelőtlenségnek...

Bocs az offért de szerintem témába vág...

Igazad van előző 9:45-ös vagyok..

De a legtöbb csaj aki nem tanul egyetemen. Rögtön gyerek, hitel, házasság... sorolhatnám a magasztosabb dolgokat. Persze egy normális ember, aki tényleg látja a céljait. És tudja mit akar magától, és ehhez talál egy társat nincs is baj vele.. Mint kb én.. baj ott kezdődik ha olyan embert akar lekötni aki ezt még nem akarja. A ti kapcsolatotok jó, le a kalappal. Mert megértitek egymás stb, de valahogy magától értetődő hogy nem házasodtok össze, és nem szülsz gyereket. Sokaknak az számít komoly kapcsolatnak ha házasság/gyerek van.

jajj... így világosabb:) Oké.

Hát igen az addig természetes, hogy nincs gyerek, nincs házasság míg nincs rá fedezet...

Szia!

Én 21 éves vagyok, a párom 24. 4 éve vagyunk együtt, és fél éve költöztünk össze véglegesen. Azért írom, hogy véglegesen, mert 1,5 év után egy városba mentünk tanulni, és ezért együtt mentünk albérletbe, de akkor még hétvégét mindketten otthon töltöttük. Tehát fél éve lakunk együtt, távol a családtól. 2 hónapja már menyasszony vagyok, és a család nagyon örült. Az esküvőt jövőre tervezzük, mindkettőnk családja örül, és támogat minket.

A gyerekvállalás is szóba jött már, pár éven belül szeretnénk, de természetesen csak akkor, ha biztos anyagi hátterünk lesz.

Hali! Én 15 évesen jöttem össze a jelenleg már vőlegényemmel. Most 20 vagyok. Tökéletes a kapcsolat, együtt is lakunk már, szóval kiismertünk egymás rigolyáit is. Anyu sosem szólt bele a szerelmi életembe. Hagyta, hogy magamtól okuljak! (Persze, ha hazavittem volna, valami kigyúrt 30éves, agyontetovált alakot, akkor biztos megmondta volna a magáét! :D) Én szeretnék mér házasodni, de gyereket csak akkor, ha meglesznek a biztos háttér. :D

20/L

Én sem értem, hogy miért kéne ehhez egedély... :)

Én 23 éves vagyok, és 1 éve van egy férjem (Ő 35 éves) és most várjuk az első babánkat. Még egyetemre jártam, mikor megtartottuk az esküvőt. A férjemnek már akkor is volt biztos munkahelye, volt otthonunk..tehát meg volt az anyagi háttér. Most, hogy már én is dolgozok, pláne mindem rendben, így gondoltuk, jöjjön a babóca is.

Anyukám csak annyit mondott, hogy az egyetemet ne hagyjam félbe. Egyébként neki semmi kivetnivalója nem volt se a férjemmel, se az esküvővel, a babával meg pláne nem. :)

A húgomék is kb 1 év múlva tervezik az esküvőt (húgom most 21 éves) ...Anyum pedig 19 volt, mikor hozzáment apuhoz.

Nem így terveztük, csak így alakult... :)

Ha én 20 évesen hozzámentem volna ahhoz, akihez akkor akartam, most vagy elvált lennék, vagy rettentően boldogtalan. Lemaradtam volna életem kb. 5 legjobb/érdekesebb évéről, és egy lúzer lenne a férjem.

Vártam inkább 6 évet, és egy teljesen más karakterű férfi felesége lettem. Anyukám még így is korainak tartotta (26 évesen!!!), de nagyon nem kértünk engedélyt... 18 éves korod után nem tilthatják meg az esküvőt...

Én nem bántam meg, hogy nem mentem korábban férjhez, mert nekem kellett még ez a pár év, hogy felnőtté váljak.