Nem túl fiatalok az emberek 20 évesen a házassághoz?

3 általános iskolai osztálytársamnak már gyermeke van, közülük kettő már férjhez is ment.

Én, komoly, és felelősségteljes embernek tartom magam. De el nem tudnám képzelni, hogy férjhez menjek, gyermeket szüljek. Szeretjük egymást a párommal, decemberben lesz két éve, hogy együtt vagyunk, de sem magamat, sem őt nem tartom ehhez elég érettnek. Mellesleg egyetemre járunk, durván 4-5 év múlva végzünk. Biztos anyagi háttér nélkül egyébként sem mernék egy gyermeket bevállalni. A házasság meg egy egészen más tészta... Régóta azt vallom, hogy nem mennék férjhez, mert ha valaki szeret, akkor papírok nélkül is szeret, és engem zavarna a tudat, hogy egy gyűrű az ujjamon éjjel-nappal arra emlékeztessen, hogy "valakié vagyok". A párom már beszél a házasságról, és gyermekekről, mindig megkérem, hogy ne is emlegesse... Tudom, ismerem magam, hogy amit egyszer elhatároztam, az úgy is lesz, ha valamit "rámtukmálnak", akkor már csak azért sem... Márpedig gyermeket semmiképp nem tervezek az közelgő 10 évben. Hova? Szeretem őt, tényleg, igazán, de egyelőre nem szeretnék ilyesmin gondolkodni. Pláne, nem előre ígérgetni. Fiatalnak érzem magam még ahhoz, hogy tervezzek, ki tudja mi lesz majd később. Most legyek boldog, kiegyensúlyozott, tanult, és teremthessem meg az önálló élethez szükséges feltételeket. Most csak ennyit akarok.

20/L

Az én anyum 20 évesen ismerte meg aput.. 21 évesen össze is házasodtak. 25 éve vannak együtt, nagyon boldog házasságban.

Aki 18 évesen leérettségizik és munkába áll.. van már egy szilárd kapcsolat, az ezt nyugodtan megteheti...

Az egyik ismerősöm nővére is 18 évesen ment férjhez, nagyon boldogok és van már egy kisfiúk. 5 éve vannak együtt.

Szerintem nem korai..nem mindenkinél egyszerre alakul ki az anyaságra való alkalmasság.

Nekem az lenne még, pedig 21 vagyok. 3 éve leszek most már együtt a barátommal, és nekem ő az igazi. Akkor is, ha a korom miatt sokan nem hiszik el.

Még mindig nagyon szerelmes vagyok belé és ő is belém..

21 évesen házasodtam és nem bántam meg. Persze a párom idősebb tőlem 6 évvel...biztos, hogy nem házasodtam volna össze 20-25 éves férfival (fiúval), mert ők még nem elég komolyak a házassághoz általában. Az anyagi hátterünk is bőven meg van, az iskolát sem hagytam abba. Én úgy éreztem, hogy megértem erre és már van egy kisbabánk is. Örülök, hogy szerencsés voltam és elsőre megtaláltam az igazit. Ritka ez, de van ilyen...azért 23-24 korban már több ismerősöm is házasodott, ha nem is 19-20 évesen. Aki 30-35 évesen házasodik, tudnak rá garanciát vállalni, hogy nem lesz belőle válás? Mindenki más és mindenki maga tudja, hogy az életében mikor jön el a megfelelő pillanat...

24/L

De igen.Mintahogy túl fiatalon kezdik a szexuális életet is.Egy 14 éves lánynak már "joga " van

éjszakán keresztül bulizni,inni stb,mert élnie kell.Nem csak éretlenek még,hanem képtelenek a másik ember iránti toleranciára is.A nők a gyerekszülést valamilyen kiváltságnak hiszik,csak a gyerekkel foglalkoznak,és a férj a hibás,ha tönkre megy a házasság.A férj sem tud férjként és apaként viselkedni sok esetben.Ennek egyik oka,hogy esetleg őt is egyedülálló anya nevelte.Így nem tanult meg férfiként viselkedni,és az anyján kívül máshoz alkalmazkodni.

A háború előtt a nagykorúság határideje 24 év volt,előtte nem köthetett csak külön engdéllyel házasságot,és nem is kezelhette a vagyonát.Ma már ez különösnek tűnhet,de azért volt benne ráció.Nem volt annyi rossz házasság.A baj,hogy kevés szülő képes szigorúan nevelni a gyerekét.íííés még kevesebb az a gyerek,aki hajlandó elviselni a szülői szigort.Itt is sokszor olvasni,hogy egy 14 éves panaszkodik,hogy nem engedik bulizni.Sokan válaszolják neki,hogy jogod van élni,menj el a szüleid akarata ellenére is.Ezt én felháborítónak tartom.Nemcsak azért,mert a szülők tartják a gyereket,de ők a felelősek is érte.Még egy 18-20 éves is sokszor felelőtlenül gondolkodik és viselkedik,sajnos.

17 évesen mentem férjhez, 8 éve boldogok vagyunk, van 2 gyerekünk, saját házunk, munkánk.az iskolát befejeztem igy is.

nem tartottam magam érettlennek hozzá.nem vagyunk gyformák.

le lehet érte pontozni =)

Mivel minden ember máshogy gondolkodik és máshogyan van nevelve ezért mindenkinek más-más az a korhatár amikor azt érzi,hogy már érett egy házassághoz és a gyereknevelésre!

Én 22évesen mentem férjhez és szültem gyereket és teljesen tudatában voltam annak amit teszek és akartam is,éreztem magamon,hogy én már felnőttem a házassághoz és a gyerekneveléshez is,és boldogan élünk már 4 éve és már 3 hónapos a 2.gyermekünk,de semmi pénzért nem szültem volna 20éves korom alatt,sokan vannak sajnos még mindig aki 18-19 évesen szülnek gyereket,na szerintem az a korai,de egy 22-23 éves nő már elég érett ahhoz,hogy tudja mit akar az életével csinálni,de mint már írtam nevelés kérdése ez a nézőpont!