Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Generációs együttélés során mire kell figyelni, hogy ne legyen sértődés? Mi az, amit szívesen vesznek a fiatalok segítség gyanánt a nagyszülőktől, de nem mernek kérni?
válasza:Pénzt.
Röviden tömören.
Egyébként milyen sértődést kérdezel?Kinek az irányába?
válasza:hú jó nehéz kérdés. Én is együtt élek anyámmal és húgommal, kész katasztrófa. Én nagy segítségnek venném ha nem szólnának bele hogyan nevelem a kislányomat...
Alapvetöen pedig igaza van az elsö válaszolónak, inkább anyagiak miatt én sem merek szólni...
válasza:Azért nehéz,mert a mai fiatalok,különösen a nők mindent jobban tudnak,mint az idősebbek. Bármit mondasz nekik jó szándékkal, megsértődnek. Ma már a tolerancia ismeretlen fogalom.
Az ideírogató kommentek alapján azt a következtetést vontam le,hogy a nagyszülők legyenek süketek,vakok,némák. Még akkor is gondolják meg százszor,hogy mondanak-e véleményt valamiről,ha kérdezik. A saját gyerekeddel is csak akkor beszélgess,ha ott van a párja is. Az ő lakásukba csak akkor menj be,ha külön meghívnak! Máskülönben zavarod a magánéletüket. Az unokát lehetőleg csak messziről nézegesd,mert elrontod,és te nem értesz a gyerekneveléshez. Játékot vagy bármi mást se vegyél,mert az úgyis használhatatlan.
Pénzt viszont akármikor adhatsz nekik kérés nélkül is.
Kicsit túloztam,de sok az igazság benne.
Vannak persze kivételek,ahol az egyxüttélés nem gond. Szerencsére az én családom ilyen.
válasza:20:56-nak:
Ezt nem egészen így értettem. De teljesen kikészülök, mikor az 1 hónapos lányomat nem vihetném sétálni ha anyámon múlna, mert: "megfázik". Vagy: 2 hónapos a kislányom, de adjak neki nyugodtan tehéntejet, neki sem lett anno semmi baja töle - mikor az orvos meg mindenki határozottam megtiltotta, hogy 1 éves kor elött tejet adjunk neki mert allergiát okoz stb.
Nna ezekre mondtam, hogy mindent jobban akar tudni, még az orvosnál is okosabb akar lenni!
Ilyet ne csináljatok.
Második voltam.
válasza:20:56
Akkor elmondanám az ellenpéldát az általad pártfogolt nagyszülőkről.A mai apósok - anyósok többsége még mindig abban a rendszerben él, amikor evidens volt, hogy az első gyereket már saját házba, lakásba szülték meg ( a komcsik meg különösen, de ebbe nem akarok belemenni, szerintem egyértelmű)-el nem jut a tudatukig, hogy a mai világ kicsit más rendszer alapján működik, neeem, dolgozzatok meg érte, mondják, mi is megdolgoztunk.Azt felejtik el, hogy az "átkosban" volt annyi munkahely, hogy meg tudjanak dolgozni a vagyonkájukért.
A másik az egymáshoz való alkalmazkodás, ősi magyar virtus, hogy úgy mondjam az anyós-meny utálat, ez is árulkodik hatalmas kulturánkról.Itt felmerül a kérdés, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, szóval, hogy ki kezdi és ki folytatja.És ugyebár mindig a "meny" a bűnös, hát ki más, elvégre ő vette el a fiacskáját az anyucitól, és ő a befurakodó a családba.Sajna még nagyon sok ember ezen a szinten mozog és nem csak vidéken, mielőtt bárki ezzel jönne.Ezért, és még sok egyéb más miatt se tartom jó ötletnek a több generációs együttélést, mert az az elvem, hogy eleget kell alkalmazkodni számos helyen és helyzetben az életben, eleget kell megfelelnie az embernek a külső elvárásoknak, felesleges nyűgnek tartom a családhoz való feltétlen alkalmazkodást is.Arról nem is beszélve, hogy soha nem tudnék a párom családjához költözni, mert az a ház, amit ő fog örökölni az ő saját vagyona lesz, ha élete végéig együtt élünk, és akárhány gyereket szülök neki, a büdös életben nem lesz abból jogosultságom soha, amit az ő "anyja-apja" a két kezével...Érdemesebb inkább a sajátra törekedni, illetőleg a közösre, mert szép dolog vhova betennie magát az embernek, de az áldozatokkal is jár és nem biztos, hogy megéri.
Ezért én is azon az állásponton vagyok, hogy soha semmin nem sértődöm meg, ha kapok valamit, akár szülőktől, akár bárkitől, ellenben én magam utálok bármit is kérni.
Köszönöm valamennyi választ!
Várom még a hozzászólást, mert mindegyikből tanulok.
Én megéltem az együttélést az "átkosban"(akkor még nem tudtam, hogy milyen jó dolgom van), a különélést szép, új lakásban, az "új rendszerben"(akkor még nem éreztem, hogy milyen nehézségeket okoztam a szüleinknek, hogy munkájuk mellett segítsenek a gyermek nevelésében,hozni-vinni óvodába, egyéb órákra, mert mi "rossz időpontokban", de dolgozhattunk- betegség esetén megoldást találtak, hogy mi dolgozhassunk, és ne rúgjanak ki bennünket az állásunkból,ha kiszaladtunk a pénzből 1x-2x átvállalták a törlesztést, a számlák kifizetését, közös nyaralást szerveztek, hogy szégyen nélkül, de mi is tudjunk menni, és a mi gyerekünk is eljusson olyan helyekre, mint az osztálytársai, miközben még ők is dolgoztak), és most megint az együttélés időszakában vagyunk ismét "váltás után", de már mi vagyunk a "másik" oldalon! :)
Én imádom a "gyermekeimet"-mindkettőt egyformán tudom szeretni-, akik még mind a ketten egyetemisták, és mellette dolgoznak!
Sajnálom is őket, hogy ezt kell felvállalniuk, hogy négyesben élve anyagilag kijöjjünk, de látom előre, hogy ha a jövőjükben segíteni szeretnénk, a megoldás külön és mégis együtt élés lesz!
Se munkahelyük nem fogadja el a kisgyermeket, se munkahelyük mellett nem lesz idejük a csöppségre, sem munkahelyükből sem lesz pénzük rá!
Mi szülők pedig Isten tudja meddig fogunk dolgozni, és szintén munka mellett segíteni!
Ezért szeretném elkerülni azokat a helyzeteket, amik a fiataloknak terhesek lennének!
Már kaptam olyan válaszokat, de még várom a többit is, hiszen a mindennapok kis zördülései miatt, ott maradhatnak a tüskék, amik elmérgesedhetnek, ha időben nem húzzák ki! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!