Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tudnánk botránymentes esküvőt szervezni, ha balhés a családom?
Párommal már sok éve együtt vagyunk, már 2 éve el vagyunk jegyezve. Régóta gondolkodunk azon hogy hogyan oldjuk meg az esküvőt. Mivel nekem elég csonka a családom, és sok a viszály, ezért először csak úgy gondoltuk hogy két tanúval bemegyünk a hivatalba, vagy valahol külföldön összeházasodunk.
Viszont a páromnak nagyon nagy családja van, ők összetartóak, igazi jó család. Minden szülinapra összegyűlnek vagy 30-40-en, ez a szűk családi kör... A szülei is aranyosak, az ő részéről nem lenne gond senkivel. Na már most, ha kihagynánk belőle őket, örökké mi lennénk a fekete bárányok a családban, amiért nem tartottunk rendes lagzit.
Mi egyébként szívesen tartanánk, amikor volt a családban tetszett és jól éreztük magunkat rajta.
Az egyetlen bökkenő az én családom, miattuk vagyunk gondban...
A szüleim elváltak gyerekkoromban, anyám és apám utálja egymást, nem beszélnek. Ez még a legkisebb gond. Apámnak azóta van új felesége és gyerkeik, velük jóban vagyunk, nagyon normálisak. Viszont anyám is újraházasodott, és az új férje gyűlöl engem és a vőlegényemet is, anyámemiatt szintén utálja a páromat, sőt féltékeny volt amikor megismertem, azóta is nehezen dolgozza fel, hogy már nem ő irányít, hanem önálló független életem van a párommal közösen.
A legnagyobb probléma az, hogy 5 éve anyám és a nagyszüleim halálosan összebalhéztak, azóta nem beszélnek, utálják egymást, kb azt várják, hogy ki mikor fog meghalni... A saját anyjáról képes így beszélni. A nagyszüleim szintén problémásak, azt mondták ha meghívom anyámat, akkor el se jönnek, meg fel vannak háborodva hogy nem vagyok rájuk és a balhéjukra tekintettel. Emellé a nagyapám az ilyen bulikon általában mindig be szokott rúgni, és mindenkibe beleköt, még azokba is, akikkel nincs összeveszve.
Sajnos úgy látom hogy az én családommal a botrány kb. garantált. Hogyan lehetne mégis elkerülni??? Nagyon régóta ezen agyalunk a vőlegényemmel de nem tudunuk megoldást találni eddig.
A családomnak hiába mondtam hogy ez rólunk szól, nem róluk, és azt a pár órát bírják ki balhé nélkül, nagyon önzőek, csak magukkal és a sérelmeikkel foglalkoznak.
Az nagyon ciki lenne ha anyámat nem hívnám meg? Akkor viszont ő sértődik meg egy életre. A nagyszüleim még akkor is problémásak ha anyám nincs ott, mert papám félek hogy beiszik és verekedni fog vagy valaki másnak szólogat be. Annyira szörnyű ha ilyen családja van az embernek. :(
Attól, hogy más esetében esetleg sikerült változást elérni, az még nem lesz garancia arra, hogy nálatok is működőképes lesz. Nem egyformák az emberek. Nincsen tuti biztos módszer, ami mindenkinél sikeres lesz. A te családod a leírtak alapján egyáltalán nem fog változtatni a hozzáállásán. Sem anyád, sem a nagyapa. Ezt vagy elfogadod, vagy nem. Meg kell végre értened, hogy nem a te kedvedért élnek emberek.
Én leszarnám őket végleg, ha ilyenek. Ha nyugis esküvőt akarsz, akkor te is ezt teszed. Ha meg nem, akkor vállalod a borítékolható következményeket. Több lehetőség nincsen kérdező az esetedben. Ideje szembenézned ezzel.
"Az a baj hogy hiába ígérnék meg hogy normálisan viselkednek, úgyse tartanák be."
Akkor egyértelmű, hogy balhé lesz. Én nem égetném magam. A fizikai erőszak a legalja mindennek. Aki ennyire nem tud viselkedni, az nem való társaságba.
De nagyon úgy tűnik, hogy te akkor is nagy lagzit akarsz, mindenkivel, hiába válaszolunk mi bármit is.
Te tudod, hogy mit lehet abban élvezni, hogy végig azon görcsölsz majd, hogy kik verekednek össze és mikor.
De igen, kérdező, pontosan tudom, milyen, mert nálunk is a páromnak van normális családja, nekem meg akim van, az is elég vegyes.
De nem siránkozok ezen, hanem szeretném a legjobbat kihozni majd az esküvőnkön. Te se csinálj magadnak problémát, ha már így is van elég.
Nem, ahogy átgondoltam tényleg az a megoldás ha anyámat nem hívom, ő a gócpont a családban. Egyébként mikor évekkel ezelőtt összeházasodott a faszijával, nem is szólt senkinek róla, titok volt, csak később dörgölte az orrunk alá, úgyhogy ő se háborodhat fel ha nem hívom meg.
Egyébként egyáltalán nem függök tőle, tudom hogy milyen ember és hogy mit tett velem, nem felejtem el, de a megbocsájtás nem is erről szól. Egy évben pár alkalommal találkozunk, szülinapon felköszöntjük egymást és ennyi. Csak az esküvő olyan esemény ami 1x van az ember életében. Én azt vallom, hogy gyenge tulajdonság haragot tartani, igenis sok erő kell ahhoz hogy felülemelkedjen az ember a sérelmein és meg tudjon bocsájtani. És aki emiatt lehülyéz (kedves 30-as válaszoló), hát egészségére, valószínűleg rohadt jó lehet haragban érni, mérgezni magadat a saját rosszindulatoddal, és még itt is csak fröcsögni anonim embereknek.
9.
Sajnos tèvedésben vagy. Ezek az emberek nem szeretnek téged és semmivel nem tartozol nekik.
Törekszel a jóra, mert "mégiscsak a családom".
Erre mi van?
Totál idegben és tanácstalanságban vagy, mert megbízhatatlanok, önzőek (ezt te magad írtad), es itt kérdezősködj mit tegyél.
Azaz a nagy megváltozók,meg a felnevelők még most is bántanak!!!
"Csak az esküvő olyan esemény ami 1x van az ember életében. "
Jó esetben. Igencsak gyakran van 2-3 esküvő is. Lásd anyádat pl.
A saját esküvőmből tanulva én ma már senkit nem hívnék meg, akivel kapcsolatban kérségeim vannak. Csak az jöhetne, akit én is szívesen látnék ott, aki képes félretenni a nyomorát és privát sérelmeit, aki nem zsarol ilyenekkel, hogy 'ha ő megy, én nem' (azonnali kizárás), ill aki nem issza magát kötekedésig.
Nem érdekelne, hogy kit illik, hogy veszi ki magát, nem ciki-e, vagy hogy milyen már, hogy a másik oldalról több a vendég.
Ez tényleg a ti napotok, rengeteg energia, szervezés, pénz megy bele és az a cél, hogy nektek szép emlék legyen. Ha egy napra sem képed a család együttműködni, akkor nem érdemlik meg, hogy részt vegyenek, mert csak a feszkó van belőlük.
"Én azt vallom, hogy gyenge tulajdonság haragot tartani, igenis sok erő kell ahhoz hogy felülemelkedjen az ember a sérelmein és meg tudjon bocsájtani. És aki emiatt lehülyéz (kedves 30-as válaszoló), hát egészségére, valószínűleg rohadt jó lehet haragban érni, mérgezni magadat a saját rosszindulatoddal"
????
Mondom én, hogy gond van nálad a toronyban, ha ezt komolyan gondolod, hiszti helyett nézzél magadba.
Te agonizálsz azon, mi lesz az esküvődön, te mérgelődsz az anyád viselkedésén még most is, te mérgezed magad azzal, hogy stresszelni kell miatta, te érzel haragot, mert másnak jobb család jutott.
Én, veled ellentétben nem érzek semmiféle haragot, totálisan közömbös számomra az anyám, akivel megszakítottam a kapcsolatot, ezért veled ellentétben nem is kell stresszelnem ilyen dolgokon, mint te teszed éa fogod tenni (majd ha lesz gyereked, mi lesz a szülinapokkal, ballagásokkal, más családi eseményekkel, ott is eljátsszátok ugyanezt?).
Amit te csinálsz, nem megbocsátás, igenis haragszol rá, mert olyan, amilyen, mérgezed vele a lelked folyamatosan. Egyáltalán nem kell megbocsátani, meg haragudni sem, nem ez a k3t véglet létezik, csak tedd ki az életedből úgy, hogy elfogadod, neked az jutott, megbékélsz a helyzettel és kész.
Ez a gyenge ember-mantra nagyon gagyi, pláne, hogy pont te vagy az, aki itt sírsz, mert anyád tönkretenné az esküvődet is, ennyire sem szeret-tisztel (meg a többiek sem), de te azért nem bírsz leszakadni róla. Oké, hogy nem megy egyből, de ilyenek után, hogy évekig nem keresett..... Na, ez a gyengeség, ilyen szintű szolgája lenni valakinek mentálisan, hogy ha még 10-szer beléd rúg, akkor is visszamész hozz@.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!