Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
El fog múlni valaha ez a fájdalom?
Teherbe estem, mielőtt össze tudtunk volna házasodni, így három hónapos terhesen kellett gyorsan házasodni. A szertartás hat perces volt, csak a szülők voltak jelen, utána mindenki hazament, covid csúcsán még csak egy ebédre se ülhettünk be sehova.
12 éve vagyunk együtt a férjemmel, nagyon nem erre vágytam, viszont elképzelni sem tudom, hogy tartsunk pót esküvőt, számomra ez már nem opció gyerek után, megalázva érezném magam, én is ott voltam a szüleim esküvőjén és már gyerekként is azt gondoltam, ez borzalmas, csak ez meg ne történjen velem. Még mindig minden nap eszembe jut, pedig már másfél éve történt. Már nem sírok minden nap, de hetente egyszer-kétszer még előfordul, vagy ha menyasszonyt látok, stb.
Előre félek mi lesz, ha egyszer muszáj lesz elmennem valakinek az esküvőjére.
Kérdezte anno a férjem, hogyan tehetné jóvá (neki akkor kb most azonnal kellett a gyerek, én meg idióta módon belementem, mert féltem hogy elveszítem) de sehogyan nem tudja, nincs olyan lehetőség ami feloldaná bennem ezt az egészet, szóval azóta is csak arra apellálok, hogy majd az idő megoldja. Igyekszem arra is gondolni, mennyi pénz lett volna kb kiszórva az ablakon, de ez se segít. Meg azt is tudom, hogy nem érdemeltem volna meg a felhajtást, mert amúgy minden másom megvan, ez már csak úri flanc lett volna, és undorító vagyok amiért hiányérzetem van, jó dolgomban már nem tudom mi legyen velem. Ezeket minden alkalommal végigveszem, az eszem érti és elfogadja, a szívem meg zokog.
Akik hasonlóan voltak, mi segített?
Tudom persze hogy mit kellett volna másképp csinálni, ezeket kérem nem az orrom alá dörgölni, eléggé padlón vagyok már így is.
Érdekes, hogy a nagy esküvő hiánya meg a szép menyasszonyi ruhák látványa miatt bőgöd el magad heti szinten, nem pedig az eleve elcseszett kapcsolatodért.
Tíz évig voltatok pasim-csajom kapcsolatban, a párod nem akart téged feleségül venni, sőt, arra lehet következtetni, hogy el is akart volna hagyni, ha nem esel teherbe.
"idióta módon belementem, mert féltem hogy elveszítem"
"Arra lett volna szükségem hogy nyomás nélkül (gyerek előtt) a családunk és a barátaink előtt kinyilatkoztassa hogy engem akar."
Emiatt kellene inkább zokognod, hogy magadtól nem értél neki annyit, hogy elvegyen, és gyerekkel tudtad csak kikényszeríteni még a kis 6 perces összeírást is. Sőt, még hálás is lehetnél neki, hogy elvett, sok férfi még ennyit se tett volna meg érted, és szülhettél volna "leányanyaként".
A gyereket sajnálom, de őt nagyon. Előbb-utóbb ő is meg fogja tudni, hogy milyen célból hoztad a világra...
Én totál megértelek, átérzem a helyzeted.
A 2. házassági évfordulótokra szervezz egy kis bulit, családi, baráti összejövetelt oda, ahol tartottátok volna az álomesküvőt. Felveszel egy szép, alkalmi fehér ruhát, rendeltek évfordulós tortát, és lesz egy gyönyörű estétek, ami nem esküvő, de mégis olyan :)
Elmehettek egy romantikus fotózásra is, az évforduló alkalmából. Azt hiszem, ez az én lelkemen segítene a helyedben.
Szerintem is fontos az esküvő. Sokaknak nem, adnak egy papírt a dolognak és kész. Én viszont tipik esküvőről álmodozó kislány vagyok még mindig (27 évesen is) :D Nekem is van egy csomó elképzelésem. A leendő férjemnek is persze van beleszólása, de van olyan, amiből nem engedek. Pl én templomit nem szeretnék, mert nem vagyok vallásos, meg se vagyok keresztelve, úgyhogy nem is lehetne. Senki kedvéért nem is fogok megkeresztelkedni, úgyhogy nálam nincs más opció, mint a polgári. Én is szeretnék lagzit, a fő családtagokkal és a barátokkal. Én pl addig biztos nem szülök, amíg nem lesz ez meg, mert felhőtlenül szeretnék szórakozni. De pl a nővéremnek az esküvőjén ott voltak a gyerekei, akkor volt az egyik 4 éves, a másik 5 hónapos. A nagyra néha rá kellett szólni, a kicsit megszoptatni, de ettől függetlenül jól érezték magukat és jó volt. Csaphatsz most is egy lagzit esküvői ruhában :)
Na de amit nem értek, az az, hogy a férjed azonnal akart gyereket, te meg nem mertél nemet mondani. Én mondtam volna, hogy legyen meg a lagzis álom esküvő, aztán a nászéjszakától kezdve tőlem minden este próbálkozhatunk teherbe esni. Ha van rá pénz, akkor max egy két évet csúszott volna a gyerek projekt.
Boldog vagy vele amúgy? Ez a legfontosabb mégiscsak.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!