Szerintetek mennyi idő után szabad összeházasodni távkapcsolatban?

Ha ilyen érzéseid vannak jó úton haladsz:) Biztosan nagyon boldog házasok, boldog feleség és jó anya leszel.

Én vagyok aki tegnap 22.15kor írt neked.

Mi 1 évig éltünk úgy távkapcsolatban, ohgy a lakóhelyünk közt 100 Km. volt ahol pedig tanultunk 300 km-re volt a másiktól. Tehát még hétvégén is fél világot beutaztuk,hogy találkozhassunk. Azért az együtt töltött pár óráért mindent megtettünk. Mikor én végeztem a főiskolán annyira vágytunk egymás közelségére, hogy úgy döntöttünk összeköltözünk EGY VÁROSBA. Nagyon jó volt így szinte minden nap együtt lehettünk anélkül,hogy együtt éltünk volna közelebbről megismertem a párom. olyanokat is megtudtam róla amit a táv kapcsolat alatt nem.. de ez már nem romolhatott meg, mert az alapvető bizalom és szeretet már kialakult. A házasságunk olyan mint amilyennek álmodtuk. Nem éltünk előtte együtt sőt nem is adtuk előtte oda magunkat szexuálisan a másiknak. Csodáűlatos dolog.

Imádom az akkori kételyeimet.. mert igazoltak utólag.. rengeteget agyaltam és féltem azoktól a dolgoktól amitől most te... és sikerült 8 éve vagyunk házasok és még nem volt olyan probléma ami miatt válni rohantunk volna.

szia! nem olvastam el a többi hozzászólást, elnézést kérek ha ismétlek valakit!

Minden barátnőmnek azt szoktam javasolni, hogy az első vízválasztó veszekedés ha megvolt a kapcsolatban akkor utána lehet tervezni tovább. Namármost, a távkapcsolatok (a kezdetektől levő távkapcs.) nem híresek ezekről a veszekedésekről, hiszen ha találkoztok olyankor minden tökéletes, szeretitek egymást, hiszen alig vártátok, hogy ismét együtt legyetek. Ilyenkor eszed ágában sincs belekötni, megkritizálni, szólni ha valami baj van. Szólj ha nincs igazam! :)

A másik meg 1 év távkapcsolat kb kitesz egy 3-4 hónap mindennapos találkozást, de azt sem egészen, ha igazán belegondolunk...

Ami mellette szól, hogy nem könnyű fenntartani egy távkapcsolatot, bizalom érős szeretet nélkül, DE ez nem elég szerintem egy házasságra. Én mindennapos találkozás mellett 1 év után nem ugranék bele a házasságba.

Legyen eljegyzés ha szeretnétek, de az esküvővel várjatok, nehogy nagyot koppanjatok a végén!

Minden jót:)

Lehet csűrni-csavarni meg kimagyarázni (ismerősökre hivatkozni), de nem érdemes, magadat vered át.

1. Te NEM ismered ezt a férfit. Ha hetente találkoztatok, az 1 év alatt 52 találkozás, nem távkapcsolatban 2 hónap alatt van ennyi, és nagyon kevesen házasodnak 2 hónap után, ami érthető is.

2. Szeretném leszögezni, hogy én is házasságpárti vagyok, nekem is fontos a papír, ezt a kapcsolatom elején meg is mondtam. Ha a másik komolyan gondolja velem, vegyen el (reális időn belül persze, nem azonnal), ha nem, akkor nincs harag, de ne húzzuk egymás idejét, csak arról van szó, hogy nem egymást keressük. Mindezzel együtt tudom, hogy nem a papír tesz boldoggá, nem is garancia semmire, viszont a végleges elköteleződés szándékát jelenti, és a szándék nagyon fontos - szerintem.

A papír védi a feleket (főleg a nőt), ugyanakkor a házasság előtti együttélés is véd: meg lehet előzni vele az elhamarkodott és megalapozatlan döntést. Természetesen nem úgy, hogy 5-10 évig próbálgatjuk egymást, várunk egy jobbat, majd amikor már nagyon a végét járja a kapcsolat, összeházasodunk, hogy "megerősítsük", mert ennek tényleg válás a vége. Véleményem szerint egy távkapcsolatnál életmentő lenne, ha az eljegyzést összeköltözés követné, akkor még, amíg megszervezitek az esküvőt (ennek kb. fél év az átfutási ideje, hacsak nem két tanúsat akartok 30 nap múlva), van időtök igazán megismerni a másikat, viszont nem csak úgy lógtok a levegőben, hiszen az eljegyzés megvolt, az esküvő pedig szerveződik. Természetesen lényegtelen az én véleményem, mert a ti életetek, a ti döntéseteke, és kizárólag magatoknak tartoztok elszámolással, és akárhogy döntetek, ti viselitek a döntésetek következményét, akkor is, ha valaki rossz tanácsát követtétek.

3. Nem kétlem, hogy szereted és el tudod fogadni azt a részét a párodnak, amit ismersz belőle. De ne hazudd magadnak, hogy ismered a 100%-ot, mert ennyit még a párod sem tud magáról. Az ember minden emberrel szemben, minden helyzetben másképp viselkedik. Mivel nem éltetek még együtt, fogalmatok sincs, hogy viselkedtek ebben a helyzetben és egymással. Sajnos, maga az együttélés valakivel sem könnyű. Nagyon nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, ami még ésszerű kompromisszum, és nem a saját magad feláldozása a kapcsolat vagy a békesség érdekében. Ezt tanulni kell, és a házasság már komolyabb dolog annál (ha valakinek számít a papír), minthogy a tapasztalatlanságod miatt kockára tedd.

Ezeket kellene mérlegelned.

Na jövök és ideállok a pártodra, Kérdező :)

Én sem vagyok híve annak, hogy felpróbáljanak, mint egy zoknit. Aki velem akar élni és azt akarja, hogy főzzek, mossak rá, tiszteljen meg annyival, hogy feleségül vesz!

De: 1 év még nem távkapcsolatban is nagyon kevés, szerintem 2-3 évet minimum várjatok, illetve jobb lenne, ha gyakrabban találkoznátok, mert így többet látnátok egymást fáradtan, izzadtan - életszerű helyzetekben, nem csak illatosítva a hétvégi randin.

Mi a férjemmel 4 év után házasodtunk, nem éltünk együtt és lám-lám működik 3 éve.