A nőknek miért annyira fontos az eskvő?

Mert ha tehetném, mindennap báli ruhába lennék öltözve, de ez eléggé szánalmasan nézne ki a mai világban, ezért már nagyon nagyon várom, hogy legyen végre egy nap, amikor nem szánalmas, hogy báli ruhában vagyok, és hercegnőnek érzem magam :D

Persze ez nem jelenti azt, hogy beleugranék egy akármilyen házasságba akárkivel! Ha nem lesz meg az igazi, nem fogok férjhez menni és kész, de nagyon fogom sajnálni, hogy nem lehetett rajtam "A" ruha egyszer sem.

Ilyenek meg, hogy Anna bál, Opera bál...nem szeretem nagyon, és iszonyat drága is...na én meg arra sajnálnám a pénzt. Az esküvő is drága, de ott a rokonokat etetem (és szívesen), nem pedig a szervezőket :D

Aztán ott van az, amikor életem szerelme először meglát ahogy bevonulok gyönyörűen felöltözve...azt az arckifejezést is mindenképpen szeretném látni! Az felér a világ összes kincsével!

Amit viszont fontosnak tartok elmondani: ez nem magamutogatás és flancolás a részemről!! Nem azért lesz habos-babos ruhám, és nagy lagzim, hogy a pénzemet mutogassam, hanem azért, mert én erre vágyom, mert igazán jól akarom érezni magam azon a napon, amihez nekem ezek a dolgok kellenek!

Ez egy szörnyen hülye felfogása a kommunizmustól mérhetetlenül iriggyé vált magyaroknak, hogy ez csak azért van, hogy dicsekedjen az ifjú pár meg a család, és nagyon sajnálom, aki ebben az egészben csak ezt tudja látni!

Azt is értem, aki csak kis esküvőt akar, én sem akarok többet 100 főnél, de ne azért akarjon 15 fős esküvőt valaki, mert majd hú mindenki azt hiszi, hogy dicsekszik, hanem azért, mert így érzi jól magát!

Nekem azért, mert azt szeretném, hogy az legyen életem (egyik) legszebb napja.

És mint ilyen, szeretném tökéletesre. Szeretnék egy kis felhajtást magunk körül, szeretném, ha olyan ruhám lenne, amiben gyönyörű vagyok, és hercegnönek érzem magam (ahogy elöttem írták).

Én nem tervezek elöre, persze ha látok esküvöi fotókat, ruhákat vagy bármi elábrádnozom, hogy melyiket venném fel szívesen, de azt gondolom, hogy maga az esküvö két emberen múlik, nem jó, ha én elöre eltervezek valamit, és a völegényem meg le van szarva, hogy mit akar.

Ennek a napnak ugyanolyan szépnek kell lennie mindkettönk számára.

Nekem mindegy, hogy kicsi, romantikus, vagy óriási lagzi, ezt majd együtt eldöntjük, a lényeg, hogy szép és romantikus legyen, amilyenre életem végéig szívesen emlékszem.

Aki tökéletesre szeretné ezt a napot, az valószínűleg csalódni fog, mivel ezen a világon szinte semmi sem tökéletes.

Azt láttam, hogy a rokonok egy része a valóságban nem sok tekintettel van arra, te mit szeretnél az esküvődön. Ők akarják jól érezni magukat, főleg ha nagy értékű ajándékot vagy sok pénzt visznek. Azt várják, hogy ők legyenek maximálisan kiszolgálva, és kritizálják a lagzit, ha nem olyan, amilyennek ők képzelték. Képzelheted, hogy esik ez a menyasszonynak, aki azt szeretné, hogy MINDENKI asszisztáljon ahhoz, hogy ez most az életének a legboldogabb napja.

Nekünk szép esküvőnk volt, de előtte nem egy sértődést kellett elboronálni, apósommal háborút vívtunk, mert azt hitte, ő fog esküdni, úgy döntögetett meg intézkedett helyettünk. Azt, hogy mi mit szeretnénk, szó szerint senki nem kérdezte meg. Fontosabb volt az illem, meg hogy a szüleinket ki hívta meg korábban, akit vissza kellene hívni. Hogy mi nem is ismerjük, mit számít. Stb. sorolhatnám.

Jó, hogy csak egyszer kell megesküdni. mi azóta is két napot ünneplünk: a házassági évfordulónkat, meg azt a napot is, amikor a férjem megkérte a kezem (nem sokat teketóriázott). Ez utóbbi a bensőségesebb ünnep.

Én is bak vagyok, de igazi falusi lakodalmunk volt, mert így szerettük volna :-D

Hívő katolikusok vagyunk a párommal, így nem is volt kérdés az esküvő. Mivel egyházi esküvő volt eleve, Isten színe előtt az ember lánya nem "csak úgy" jelenik meg, hanem a szép öltözékkel is megtiszteljük az Urat.

Működő közösségekben (család, hitközség, falu) fel sem merül, hogy ne osztozzanak ebben az ünnepélyes alkalomban. --> min. 150 fő

És mivel magyarok vagyunk, ezért a magyar hagyományokat ápolva 3 napos falusi sátras lakodalmunk volt :-D esküvői gyalogos nászmenettel, falusi tyúkhúslevessel, marha pörkölttel, péntek éjszakai lánykéréssel, mennysszonytánccal, lányszöktetéssel, újasszony-újember tánccal stb.

Tehát nekünk ez a vallásunkból, magyarságunkból, hagyománytiszteletünkből fakadt. Fel sem merült bennünk a vadházasság gondolata (férjemben sem :-D )

Ez ugyanolyan, hogy a keresztelőkor is tartunk agapét, temetéskor meg halotti tort. Amikor két ember összeköti az életét az Úr színe előtt, akkor lakodalmat szoktak tartani...

Erről ír egy könyv, ahol ami avval foglalkozik abban a fejezetben, hogy a gyerekek érdeklődését a felnőttek mennyire irányítják. Kislányoknak aranyos királylányos ruhákat, menyasszonyi ruhákat meg ilyeneket mutogatnak érdeklődve, fiúknak meg sokkal ritkábban szokás ilyen elegáns ruhákat mutogatni, hogy olyat szeressenek.

Lányok ha szétszednek valamit, ritkább, hogy valaki odamegy segíteni neki összerakni vagy megmutatni mi mi csoda, mivel a technikai dolgokat sokan fiúsnak tartják, így a sok kudarc meg a sok pozitív megerősítés meghozza hatását.

Az is érdekes, hogy kislányoktól nem kérdezgetik annyian hogy, na van pár pasid , miközben kis ovis srácoktól már igen, hogy na van már csajod, meg hány csajod van?

Akinek a felhajtás fontos, azt én sem értem. A papír fontossága mellett tudok érvelni: a papír a végleges elköteleződés SZÁNDÉKÁT jelenti. (Garancia nincs.)

De ha akar engem, kötelezze el magát (persze nem azonnal, hanem ésszerű időn beleül), ha pedig nem akar, akkor ne raboljuk egymás idejét. Semmi gond az ilyen pasival, csak én másra vágyom. Ha meg nem ugyanarra vágyunk, nem illünk össze. Ennyi.

A házasságot el lehet intézni 0 Ft-ból, 2 tanúval. A házasságkötés felhajtás nélkül ingyenes, ez nem lehet kifogás. Ahol ez a kifogás, véleményem szerint a felek nem akarják elkötelezni magukat, mindig hagynak egy kiskaput, hátha jön jobb. Pasiknál ez nem probléma, nők viszont harminöt körül jönnek rá, hogy milyen fontos a papír, amikor rádöbbennek, hogy 10 éve élnek egy olyan kapcsolatban, ahol a pasi nem akar családot, gyereket, csak egy barátnőt, akivel dughat, meg néha ingyencselédet, de igazából még mindig az igazit keresi. És ha egy nő erre 35 körül döbben rá, hát elég rosszak az esélyei, hogy normális kapcsolatban gyereket szüljön, hiszen ennek azért van átfutási ideje, amíg találsz egy facér pasit, ill. egy megfelelő pasit, akivel ismerkedsz 1-2 évig, utána elkezditek tervezni a babát, mire összejön már 40 vagy... nagy a kockázat, kistestvérre meg nincs esély.