Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meddig érdemes várni az eljegyzésre?
Tudom, sok hasonló kérdés volt már, elnézést érte.
Alapszitu, én házasságpárti, őt nem érdekli a dolog. Sokat beszélgettünk erről a kapcsolat elején, meg azóta is. Egyszer poénkodik vele, hogy majd 80 évesen elvesz, máskor meg tök komolyan tervezi, hogy hol milyen esküvő stb.
Gyereket amúgy akar, de neki nem előfeltétel ehhez a házasság, nekem igen, és ezzel nem ért egyet.
Abban egyetértettünk, hogy együttélés nélkül nem. Anno ő maga mondta azt, hogy legalább egy fél évig éljünk együtt, ez nekem is reális.
Sok beszélgetés volt erről az évek folyamán. Megmondtam már azt is, hogy nem ezen múlik a kapcsolatunk, csak ne hitegessen, hogy elvesz, aztán mégse. A viselkedése változatlan: egyszer természetes módon beszél a dologról, máskor "poénkodik", hogy majd 25 év múlva, meg nem is tudom.
A baj az (nekem), hogy ketyeg az a bizonyos óra. Mindig fiatalon akartam családot, erről már lecsúsztam. 30 alatt szerettem volna gyereket, legalább az elsőt. Hormonális gondjaim vannak, nekem ez nem lesz egyszerű. És ha belevesszük, hogy eljegyez, utána házasság az fél-egy év legalább, meg amíg próbálkozunk, mind telik az idő... szóval már a 30 sem feltétlen reális kilátás.
A fentieket párom úgy értelmezi, hogy én beosztom az ő életét, mikor mit kell, holott nem erről van szó. Csak tisztában vagyok vele, hogy ezek nem mennek egyik napról a másikra, és ő sem lesz már fiatalabb.
Persze, más nők szülnek 40 évesen is. Engem nem vigasztal.
Vannak egyéb gondjaink is, albérletben élünk, családok nem támogatnak, nem jutunk egyről a kettőre. Nyilván ez is benne van, hogy ilyen helyzetben minek akarok bármit. Ezt én is tudom...
Magamban határidőt szabtam. Lassan öt éve vagyunk együtt, ebből két éve együtt is élünk. Úgy voltam vele, hogyha 28 éves koromig nem vesz el, akkor nem erőlködöm tovább. Ha ennyi idő alatt nem tudta eldönteni, kellek-e, akkor nincs mire várni. Viszont mindkettőnknek jár az esély - nekem, hogy házasságpárti kedvesem legyen, neki, hogy legyen olyan, akinek elég a barinőség.
A kitűzött határidő jött és el is múlt.
És most egyrészről bennem van, hogy lépnem kéne, hiszen egy ilyen kapcsolatban nem haladunk semerre.
Másfelől viszont ott a "kisördög", hogy én vagyok a hülye, minek akarok én gyűrűt, ha semmink sincs.
A kapcsolatunk nem tökéletes, de ragaszkodunk egymáshoz. Nyilván nem akar elveszíteni.
Ha felvázolom ezt neki, akkor lehet, hogy muszájból vesz egy gyűrűt, de annak nem látom értelmét. "Kihisztizett" házasság nem kell, annak nem lesz jó a vége.
Ti mit tennétek a helyemben? Mennétek? Még várnátok? Mégis meddig?
válasza:"Szóval tényleg volt téma, nem arról van szó, hogy most döbbenek rá, hogy jé, beszélgetni kéne."
Értem. Akkor gyerek témáról mikor beszéltetek komolyan, őszintén, és milyen közös döntésre jutottatok?
válasza:
válasza:Én exemmel ugyanígy voltam. Csak a magamban szabott határidő után én le is léptem. És őszintén nem bántam meg, mert tudom, hogy semmi nem változott volna, csak vannak pasik, akik gyáva g.. cik ezt kimondani és rád hagyják, hogy te mondd ki vagy te szakíts.
Szerencsére az új párommal lehetett normálisan erről beszélni. Azt mondta a házassággal egyet ért, de nagy esküvőre nem hajlandó. Így nekünk 2 tanús esküvőnk volt, mert ennyi nekem is belefért. A babát sem csak úgy a " távoli jövőben valamikor", mert akkor soha nem lesz ez 1000%.
válasza: válasza:Nem fog elvenni, neki ez nem fontos, hogy veled nem fontos vagy egyáltalán, azt nem tudom. Minden esetre ha ultimátumot adsz, az sem lesz jó, mert nem magától teszi meg. Szóval a legjobb, ha kiszállsz, ha ez a házasságosdi neked tényleg fontos.
Én egyébként úgy vagyok vele, hogy ha valakivel boldog vagyok, nem lesz több a kapcsolatunk azzal, hogy anyakönyvvezető/oltár elé állunk, tehát nem lényeges számomra a házasság, ha lesz, úgy is jó, ha nem lesz, úgy is jó, csak azzal legyek, akit szeretek, papírral vagy anélkül, mindegy.
Gyereket mindketten szeretnénk, sőt! Ő még többet is, mint én. Csak ő úgy gondolja, hogy "nem attól lesz jó apa, van-e gyűrű az ujjamon". Ő akár négy gyereket is bevállalna hosszabb távon, én annyit nem szeretnék, fel is kell őket nevelni. De ez a kérdéskör úgyis attól függ nagyrészt, hogy milyen gyorsan sikerül teherbe esnem, nyilván. 38-40 évesen már nem szeretnék szülni.
Lényegében csak a "házasság-mániám" a gátja a gyerekvállalásnak. Meg az, hogy pici albérletben élünk, de ez meg már más jellegű kérdés, nem érzelmi.
válasza:Négy gyereket akar? Aha... biztos.
De mindegy is.
Leülsz megmondod, hogy oké, te házasságba szülsz, menjetek el, írjátok alá és kész. Gondolom ha albiban éltek, nem akartok milliókat kiszórni esküvőre. Két tanú, vagy vacsi a családdal, és kész. Bumm, házasok vagytok, jöhet a gyerek.
válasza:Ez mese habbal. Annyira akar gyereket, hogy nem hajlandó aláírni a lap alján a névét, nehogy válni kelljen, ha tovább akar állni.
Ettől persze te szülhetsz 8 gyereket is, őt az nem akadályozza meg, hogy ott hagyjon, legfeljebb lök valami nevetséges gyerektartást, vagy az alól is kibújik.
Ő nem kockáztat semmit a gyerekkel. De a házassággal szerinte többet, így arra nem hajlandó.
válasza:Aha. Gyerek legyen, de a házasság drága, és különben is albérletben laktok, és nem juttok egyről a kettőre.
Ennél jobban már csak akkor mondhatná ki, hogy "valamivel be kell fognom a szádat", hogyha valóban ezt mondaná neked.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!