Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meddig érdemes várni az eljegyzésre?
Tudom, sok hasonló kérdés volt már, elnézést érte.
Alapszitu, én házasságpárti, őt nem érdekli a dolog. Sokat beszélgettünk erről a kapcsolat elején, meg azóta is. Egyszer poénkodik vele, hogy majd 80 évesen elvesz, máskor meg tök komolyan tervezi, hogy hol milyen esküvő stb.
Gyereket amúgy akar, de neki nem előfeltétel ehhez a házasság, nekem igen, és ezzel nem ért egyet.
Abban egyetértettünk, hogy együttélés nélkül nem. Anno ő maga mondta azt, hogy legalább egy fél évig éljünk együtt, ez nekem is reális.
Sok beszélgetés volt erről az évek folyamán. Megmondtam már azt is, hogy nem ezen múlik a kapcsolatunk, csak ne hitegessen, hogy elvesz, aztán mégse. A viselkedése változatlan: egyszer természetes módon beszél a dologról, máskor "poénkodik", hogy majd 25 év múlva, meg nem is tudom.
A baj az (nekem), hogy ketyeg az a bizonyos óra. Mindig fiatalon akartam családot, erről már lecsúsztam. 30 alatt szerettem volna gyereket, legalább az elsőt. Hormonális gondjaim vannak, nekem ez nem lesz egyszerű. És ha belevesszük, hogy eljegyez, utána házasság az fél-egy év legalább, meg amíg próbálkozunk, mind telik az idő... szóval már a 30 sem feltétlen reális kilátás.
A fentieket párom úgy értelmezi, hogy én beosztom az ő életét, mikor mit kell, holott nem erről van szó. Csak tisztában vagyok vele, hogy ezek nem mennek egyik napról a másikra, és ő sem lesz már fiatalabb.
Persze, más nők szülnek 40 évesen is. Engem nem vigasztal.
Vannak egyéb gondjaink is, albérletben élünk, családok nem támogatnak, nem jutunk egyről a kettőre. Nyilván ez is benne van, hogy ilyen helyzetben minek akarok bármit. Ezt én is tudom...
Magamban határidőt szabtam. Lassan öt éve vagyunk együtt, ebből két éve együtt is élünk. Úgy voltam vele, hogyha 28 éves koromig nem vesz el, akkor nem erőlködöm tovább. Ha ennyi idő alatt nem tudta eldönteni, kellek-e, akkor nincs mire várni. Viszont mindkettőnknek jár az esély - nekem, hogy házasságpárti kedvesem legyen, neki, hogy legyen olyan, akinek elég a barinőség.
A kitűzött határidő jött és el is múlt.
És most egyrészről bennem van, hogy lépnem kéne, hiszen egy ilyen kapcsolatban nem haladunk semerre.
Másfelől viszont ott a "kisördög", hogy én vagyok a hülye, minek akarok én gyűrűt, ha semmink sincs.
A kapcsolatunk nem tökéletes, de ragaszkodunk egymáshoz. Nyilván nem akar elveszíteni.
Ha felvázolom ezt neki, akkor lehet, hogy muszájból vesz egy gyűrűt, de annak nem látom értelmét. "Kihisztizett" házasság nem kell, annak nem lesz jó a vége.
Ti mit tennétek a helyemben? Mennétek? Még várnátok? Mégis meddig?
válasza:Mennék. Aki 5 év után nem vett el, az soha nem is fog. Megértelek teljes mértékben, hogy házasságban szeretnél gyereket.
Úgyhogy én szakítanék. Nem az esküvő meg a gyűrű, hanem a gyerekvállalás miatt. Ki fogsz futni az időből.
válasza: válasza:A legnagyobb gond ott van, hogy alapvető felfogàsbeli különbsègek vannak kettőtök között.
Egyik ismerősömèknél pont ez van. Ott a nő beletörődött, hogy soha nem fogjàk elvenni. Lett 3 gyerekük, együtt vannak a mai napig, persze azèrt fàj neki, hogy nem lett esküvő,de valahogy megbékélt vele (bàr szerintem tudat alatt nem teljesen).
Namost vagy lèpsz, és keresel màst amìg nem késő, vagy maradsz, de ebben az esetben azt kell megnézned, mi a fontosabb : hogy hàzasok legyetek, vagy csak legyetek együtt gyerek(ek)el?
Fel tudod-e vàllalni, hogy esetleg sose leszel menyasszony / felesèg? Nem fog ez frusztràciót okozni?
Amennyiben igen a vàlaszod, úgy sajnos azt kell mondjam, nem vagytok egymàshoz valók.
válasza:Én is szeretnek 30 éves korom előtt szülni, a párom nem annyira érti, hogy miért.
Ülj le vele, hogy te nem az ő életét osztod be, egészen egyszerűen fiatalon egészséges szülni. Ennyi. És neked ezek fontosak. Pont. Te házasságban szeretnél szülni és szereted öt,vele szeretnél gyereket és házasodni. Hagyj neki némi időt utána, attól függvényében ,hogy mi a vége. Aztán pedig szakits vele, ha nem vesz el. De előtte beszélj vele azért.
válasza:Én sem vagyok házasságpárti, de párom akarta, így aláírtuk.
Neki fontos volt, nekem mindegy, hogy papíron is együtt vagyunk e vagy sem.
Én vagyok a nő amúgy.
válasza:Ha neked fontos a házasság és szeretnél gyerekeket, akkor szerintem legkésőbb az összeköltözéskor fontos lett volna egyeztetni, hogy van-e ilyen téren közös jövőképetek, ha már akkor is három éve együtt voltatok.
A határidő szabásnak és az érzelmi zsarolásnak nem vagyok híve, de ennyi idősen biztos nem dobnék még rá éveket a termékeny éveimből egy olyan kapcsolatra, amiben "nem haladunk semerre sem", főleg akkor nem, ha tudom, hogy hormonális gondok miatt esetleg még nehezített is a gyermekvállalás.
A határidőt csak magamban szabtam, ő nem tud róla.
Azt tudja, hogy időszerűnek tartanám, időnként szóba kerül a dolog. Azt is tudja, hogy a poénkodásai rosszul esnek, mert azt viszont mindig kapásból jelzem.
A fél év együttélést még az összeköltözés előtt beszéltük, annak kapcsán, hogy akkor még nem lett volna reális.
Azt pedig, hogy én így képzelem a jövőképem, a legelejétől tudja, talán még egy hónapja sem voltunk együtt, mikor szóba került. Akkor felmerült az is, hogy ha mást akarunk, akkor nem lesz hosszútávú a kapcsolat, mert nincs értelme, de nem értett velem egyet. Utána én nagyon sokáig nem emlegettem a dolgot, ő volt az, aki elő-elővette időnként, hogy milyen esküvő, meg majd ha elvesz, meg tudom is én, ilyen félig komolyan. Szóval tényleg volt téma, nem arról van szó, hogy most döbbenek rá, hogy jé, beszélgetni kéne.
Ha határozottan házasságellenes lenne (vagy csak olyan, akinek tökmindegy, max aláírja a papírt, ha nagyon muszáj), akkor azt mondom, hogy az én saram, én maradtam ebben a szituban, pedig nem ígért semmit.
De így? Én úgy voltam vele, hogy ő is akarja, csak bizonytalan, nehezen köteleződik, akármi. Erről is beszélgettünk, hogy sok rossz példa van előtte családi körben.
Mostanság kezdek rájönni, hogy talán én láttam bele sokat, és a majdegyszerek csak az én megnyugtatásomra szóltak.
Őszintén, nem tudom. Tényleg totál ambivalens, egyszer őszintén lelkesnek tűnik, máskor meg hallani sem akar róla, a poénokkal csak a kínos kérdéseket üti el családi/baráti körben.
válasza: válasza:Itt az ideje egy komoly beszélgetésnek. Kettesben, nyugiban.
De ezeket igenis ki kell mondani és tiszta vizet kell önteni a pohárba.
válasza:Jól látod: csak hazudozik, hogy ne veszítsen el, de sose fog elvenni.
Öt év rengeteg idő. Aki akar házasodni, az ennyi idő alatt ezt el tudja dönteni kétszer is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!