Lányok ti nem kezdenetek feladni?

"De ha ezt nem keles ertem meglepni nem tudom..."

Jó, érted, de ennyi erővel ezt ő is mondhatná. Hogy szeret, de ő nem akar házasodni (hogymiért azt ő tudja). Ha erről nem vagy képes lemondani érte, akkor nem is szereted igazán.

Ez azért mégse olan, hogy az egyik fél kar gyereket, a másik meg nem, mert az problémás. De egy házasság döntsön arról,hogy szakítasz-e vele...

Ugyan már! Ez csak egy tinikapcsolat. 20 sem voltál mikor összejöttetek. Csak a nyakán maradtál. Ha ennyit nem tudtál 7 év alatt felfogni, akkor úgyis mindegy.

Hitelt már 5 éve felvehettetek volna és azóta lenne két szép gyermeketek. 2 év alatt össze lehet dobni egy közös életkezdésre valót közösen.

Én egyvalamit nem értek, kérlek magyarázzátok el!

Azt írjátok többen is, hogy "ha hét év alatt nem tudta eldönteni mit akar"...

Dehát el tudta! Nyomatékosan, többször is kiemelte a kérdező, hogy a párja vele akar élni, lakást akar venni (ami komoly pénzügyi felelősség), tőle szeretne gyerekeket. A párja egyértelműen VELE akarja leélni az életét.

Azt is mondta, hogy benne lenne a házasságban, de előbb a lakhatásukat/anyagi dolgokat szeretné szilárd talajra helyezni.

Valahogy mégis mindenki azt feltételezi, hogy egy tétova, hazug emberről beszélünk - de miért, amikor minden pont az ellenkezőjére mutat?

A férfiak nem úgy gondolkodnak, mint a nők. A legtöbb férfi fejében igenis fontosabb az anyagi biztonság, a lakhatás, aztán eljegyzés és házasság akkor, amikor mindez megvan és már a gyerekvállaláson gondolkodnak. Sok nő fejében (amit nő létemre sem értek!) pedig mindezek előtt, a nagyvilágba kellene házasodni, aztán majd meglátjuk, megküzdünk-e az anyagi és egyéb akadályokkal vagy sem.

Én a kérdező helyében inkább arról beszélnék, hogy mikor veszik meg azt a lakást végre. Nem arról, hogy mikor lesz eljegyzés és házasság.