Mennyi idő után hagynád el a pasit, ha nem akarna eljegyezni?

Az üzenet küldője: Firewolf

Az üzenet címzettje: Ismeretlen válaszoló

Az elküldés időpontja: ma 18:24

Az üzenet oka: A kérdésre írt válasz: Mennyi idő után hagynád el a pasit, ha nem akarna eljegyezni?

"Nagyon sajnállak kérdező gondolkodásod miatt. Remélem csak kevés férfi életét tudod tönkretenni."

Az üzenet szövege: Helló.

Drága vagy, hogy a rosszindultra pazaroltad az idődet, de nyugodj meg, minden idegszálad ellazulhat a férfiakkal egyetemben, nem valós a kérdés, csak egy film ihlette.

Ég áldjon!

Esküvő...

Ez csak annyin változtat, hogy lesz egy buli, ami rólatok szól...igazából erre vágynak a nők, hogy ő a szép menyasszony, mint a mesékben, mindenki jön neki a sablonos dumával, hogy ő mennyire szép...Hánynom kell.:/

Én 5 év után hagytam ott. 19 voltam mikor összejöttünk, úgy volt, hogy ő is házasságban, gyerekekben gondolkodik a későbbiekben. Én már az elejétől mondtam és tudtam, hogy gyereket csak házasságban vállalok. Neki meg az volt az elve, hogy csak eljegyzés után költözik össze bárkivel. Nos nem akart eljegyezni így összeköltözni sem, így hosszas könyörgések, veszekedések után azt mondtam felejtsük el egymást, mást gondolunk a jövőről hiába beszélünk róla, mert neki mindenre az volt a válasza majd. 24 évesen, diploma után, első állásban úgy gondoltam most már az anyagiak is megvannak az összeköltözésre, eljegyzésre, ha véletlen emiatt nem tudta rávenni magát, hát nem... :)

Mostani barátommal szintén beszéltünk róla, elég hamar (8 hónap) összeköltöztünk. Azt mondta ha minden klappol ő nem húzná 5 évig, 2-3 éven belül eljegyezne. Nos a gyerekvállalásról megmaradt a véleményem így igazából most nem aggódok. Ha esetleg megkér abban is biztos lehetek, hogy gyereket is szeretne... :D De 27 vagyok, még max 3 évet adtam úgymond magamban a megérésre (télen lesz 3 éve, hogy együtt vagyunk), mert ha 30 leszek és kiderül, hogy ő még egyáltalán nincs kész a gyerekvállalásra, sőt mégse szeretne hiába érzi úgy most, hogy egyszer majd, nem tudok 35-40 éves koromig várni hátha mégis megérik. Nem szeretnék nagymama korú kismama lenni ha nem muszáj, illetve gyermektelen vénasszony se.

Ha annó a házasság és a férjem között kellett volna választani, nem a házasságot választottam volna. Más kérdés, hogyha úgy érzed, hogy nem gondolja komolyan akapcsolatotokat - ami nem abból látszik, hogy el akar-e venni, vagy nem. A házasság inkább értékrendi kérdés, a férjem szülei elváltak, ő mégis akart házasságot, mindigis így képzelte el. 6,5 év és több év együttélés után jegyzett el anélkül, hogy bármilyen ultimátumot kellett volna adnom neki, amit nem tettem volna.

Ha azt érzem, hogy komolyan velem akarja leélni az életét, akkor nekem nem lett volna olyan fontos, hogy elvesz-e vagy sem, annyira nem, hogy ezért elhagyjam. De mások vagyunk, mindenkinek más a fontos.

A felnőttes kapcsolat mit jelent? Olyansmi, mintha felnőtt lenne?:) Nem szoktam a szavakon lovagolni, de ez a kifejezés nekem is fura:)

Nálam egy relatív határ van csak: mielőtt gyerekeket vállalunk, azelőtt szeretném, ha megházasodnánk.

Tehát 20 évesen azt mondtam volna, az se baj, ha csak 10-12 év múlva (sosem akartam korán gyerekeket).

Más kérdés, hogy olyan helyzetbe, ahol minden csak "nagyjából" oké, nem akarnék házasodni. FŐleg az érzelmi oldalra gondolok, bár anyagilag is elég gáz, amikor minden forintot úgy kell összevakarni.

Értem, hogy mire gondolnak azok a válaszolók, akik azt írják, hogy ha minden rendben van, akkor minek ezen problémázni, hiszen ez nem jelent semmit, de ők vajon belegondoltak a másik oldalról is a dologba?

Ha nem jelent semmit, mert csak egy papír, akkor a férj, aki tudja, hogy a szerelmének ez sokat jelent, miért nem teszi meg a kedvéért?

Szeretem több szempontból megvizsgálni a dolgokat, és ennél a kérdésnél is úgy látom, hogy gyakran hajlamosak vagyunk csak azt látni, hogy a nő követelőzik, meg mit számít a papír, meg különben is mi az, hogy az esküvő fontosabb mint a párja... De emellett a másik oldalról sem szebb a kép, ha jobban belegondolunk. Ha valóban szereti, miért nem érzi, hogy minden lehetséges módon kifejezésre juttassa ezt, vagy miért nem akar a párja kedvében járni, mennyiből tart megkérni a szerelme kezét, miért fáradság ez? Az esküvőt is meg lehet oldani szerényen, kevés pénzből, kis létszámmal is, tehát az anyagiak sem feltétlen jó kifogás erre.

Eddig több olyan 5-10 éves kapcsolattal találkoztam, ahol azért nem volt még lánykérés állítólag, mert 1 éven belül szeretnének esküvőt, amire még nincs meg a keret. Nyilván ők nem érik be a kisebb ünnepléssel. Természetesen mindenkinek saját szíve joga eldönteni, hogy mire mennyit vár.

Nekem fontos volt, és a férjemnek is. Nem kellett éveket várni a lánykérésre, de még az esküvőre sem. Ő volt az aki felhozta a témát, és meg is beszéltük, még az elején.

Akiknek nem fontos azok keressenek olyan partnert akiknek szintén nem az, de ne várják el, hogy csak a másik hozzon áldozatot, és mondjon le olyasmiről amit mindig is szeretett volna.

Jöhet a duma, hogy ha szeret házasság nélkül is szeret, de ezt meg is lehet ám fordítani. Ha szeret megházasodik, mert ez a párjának fontos. Oda-vissza működik.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak, megbeszéltem volna vele mit gondol a témáról. Ha azt mondja, hogy nem házasságpárti, akkor már az összeköltözésig (számomra a felnőtt kapcsolatig) sem jut el a kapcsolat.

Kb 1 évet mondanék arra, hogy lett volna egy komoly beszélgetés, ha addig sem hozza fel a témát, mik a tervei a jövőre, de nem volt rá szükségem. Aki megkért, jóval hamarabb tette.

Ha pedig nem egyeznek az igények, nem látom értelmét együtt maradni. Valaki úgyis sérülni fog, hiányérzete lesz, stb.