Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mindenki könyörögne gyűrűért/házasságért?
Annyi olyan kérdés van itt, ahol egy lány arról panaszkodik, hogy alig bírja kikönyörögni a párjátók hogy jegyezze el. Számomra ez elképzelhetetlen,és úgy gondolom, hogy a fiúnak kell kezdeményeznie az ilyesmit, vagy közös megbeszélés alapján dönteni (=-"Szerintem ideje lenne összeházasodni."). De az borzasztó megalázónak tartom, hogy ha a másikon látom, hogy neki ez nem fontos, akkor még én álljak neki ácsingózni, hogy legyen olyan kedves, és vegyen el. Egyáltalán, miért fontos, hogy elvegyen valaki, akinek ez nem olyan fontos, mint nekem? Hogy lehet, hogy ha a másikon látják a fiúk, hogy szeretné, akkor nem ajánlják fel (Persze ésszerű körülméynek közt)? Vagy miért nem közlik, hogy "Drágám én nem akarok megházasodni, mert még nem vagyok kész rá/házasságellenes vagyok/Kitör a sikítófrász a gyűrűtől és a templomtól"?
Hogy nem zavarja az embereket,hogy az igényeik ennyire eltérnek? Nem is azzal van a baj, hogy az egyik házasodni akar, a másik meg menekül előle, hanem hogy nem tűnik fel nekik, hogy az ennyire eltérő igények már az elején reménytelen kilátásokkal kecsegtetnek?
Aztán: Miért jó az valakinek, ha elveszik sajnálatból, kényszerből ("Annyit hisztizettérte")? Miért jó valakinek megházasodnia azért, mert a másik addig akaratoskodik otthon, amíg be nem adja a derekát?
Én úgy vagyok vele, hogy ha a másik házasodni akar, akkor meggondolom, ha pedig nem, akkor ugyanúgy elleszünk jól házasság nélkül. Ezen mit kell annyit izgulni?
Vegyétek már észre, hogy nem a párkapcsolatot kell életbentartani a házasságért, hanem a házasságot kell megkötni a párkapcsolat kiteljesítéseként! Már akinek igénye, nem mindenkinek hiányzik.
válasza:Én a magam részéről úgy gondolom, hogy akinek x év utaán sem fűlik foga a házassághoz, az egyszerűen nem akar elköteleződni. Ha pedig nem akar elköteleződni, akkor az azt jelenti, hogy nem benned találta meg azt, akit egy életre a társául választott.
Ezzel a hozzáállással nincs is gond addig, míg nem hitegeted a "párod" (ez is vicces egy szó számomra, főleg, mikor olyan kontextusban látom, hogy "az akkori párom", a "volt párom", meg a "mostani párom" - véleményem szerint az embernek egyetlenegy párja van), hogy te így szereted, úgy szereted, blablabla. Hülye nő bevállalja a gyereket, a pasi otthagyja, a nőt pedig utcára teheti azzal, hogy "hiszen nem voltunk házasok, neked nem jár semmi". És valóban: bár az élettársi kapcsolat törvényi szinten már majdnem úgy működik, mint a házasság, azért az illető nő pl. még mindig nincs bebiztosítva válás esetére.
Nem hiszek abban, hogy a házasság az örök szerelemre ütött pecsét lenne, viszont abból a szempontból hasznos, hogy a nőt nem lehet kisemmizni válás esetén, nem lehet csak úgy utcára rakni (akár gyerekkel), mint egy együttélésnél. Én emiatt támogatom a házasságot.
Valahol minden nő biztonságos körülményeket keres az utódok felneveléséhez (evolúciósan is), és szinte minden nő házasságot ért a "párkapcsoalti biztosnág" alatt. Nagyon szomorú, hogy a férfiak nagy része az esküvőre mint nyűgre tekint, és szíve szerint sosem mondaná azt a "párjának", hogy "holtomiglan-holtodiglan". Ezt is meg lehet magyarázni evolúciósan (vadász férfi, zsákmány nő).
Van, hogy a férfi érzései is biztosak, egyszerűen csak tévképzetei vannak az esküvőről, meg a házasságról. Az én férjem is ezért húzódozott sokáig: azt gondolta, hogy az esküvő egy hatalmas jogi hercehurca, és a lagzira sem akart kiadni egy rakat pénzt. Én viszont megszerveztem az esküvőt a-tól z-ig, egyrészt ikjött az egész 300 000 forintból (ami a nászajándékból vissza is jött), másrészt neki annyi dolga volt az egészben, hogy aláírjon egy papírt, is kimondja azt, hogy "igen". Ő maga is meglepődött, milyen egyszerű ez az egész... :)
Szóval én ezért vagyok házasságpárti, és ezért nem ellenzem, hogy a lány forszírozza az esküvőt.
válasza: válasza: válasza:09:43 83%
Ott a pont.
Tökéletesen egyetértek.
A házassághoz való hozzáállást jó a kapcsolat elején már tisztázni, nehogy 10 év elvesztegetett év után derüljön ki, hogy bizony az egyik fél részéről az elköteleződésnek nyoma sincs....
válasza: válasza:Szerethet házasság nélkül is, de ha tisztel, mint embert, mint nőt, feleségül vesz. Én így gondolom, így is neveltek.
Tudta is a férjem, hogy velem csak így működhet a dolog, de természetes is volt neki, meg se fordult a fejünkben, hogy házasság nélkül összeköltözzünk.
Nekem nem kellett könyörögnöm, nem is tettem volna. Ha nem kérte volna meg a kezem biz. időn belül, értésére adtam volna, hogy az életem ideje nem játékszer. Abból tudta volna, mi a teendő, ha pedig csak szórakozott volna velem annyi ideig, akkor mindketten nyertünk volna a szakításból. De hála Istennek, minderre nem volt szükség, minden remekül alakult és boldogan élünk. :-)
Ó, majdnem elfelejtettem: nyugodtan le lehet pontozni, mert nem úgy gondolkozom, mint a legtöbb szabadelvű...
kedves utolsó. egy parányi ideológiai helyreigazítást engedj meg. "szabadelvűnek" lenni azt jelenti, hogy nem akarjuk megmondani a másiknak, hogy mit tegyen, és hogyan, és külön kérés nélkül nem fejezzük ki a véleményünket az ügyében.
akik meg akarják mondani, irracionális, felesleges elvárásaik vannak, és ráadásul hangot is adnak a véleményüknek, azok többnyire a konzervatívak.
válasza:Kedves Kérdező! Egy parányi ideológiai helyreigazítást engedj meg: konzervatívnak azt nevezzük, aki a hagyományos erkölcsökhöz, normákhoz, társadalmi együttélési szabályokhoz igazodik. Hogy ennek harsányan hangot, ad-e, az már más kérdés. Liberálisok is lehetnek harsányak. Gyakran azok is, gondoljunk csak a polgárpukkasztó, perverz módon magamutogató és nyíltan provokáló meleg-felvonulásokra. Konzervatív létemre soha nem szólok bele más életébe, még ha meg is van a véleményem, annak akkor adok hangot, ha az illető a tanácsomat kéri. Ellenben van olyan liberális ismerősöm, aki úton-útfélen beszól mindenkinek, és azt hülyézi le, aki családot alapít és nem ágról-ágra száll. Ez az emberi habitustól függ, nem az ideológiai elkötelezettségétől.
Arra pedig, hogy a konzervatív erkölcsű emberek mennyire "irracionálisak", nem hiszem, hogy az Értelmező Szótárban találtál rá.
Szerinted tehát sokkal ésszerűbb pl. havonta partnert váltogatni, összeszedni különböző nemi betegségeket, járni a nemibeteg-gondozóba, aztán összeaszottan, fájdalmak közt, magányosan és megkeseredetten várni a megváltó halált élete végén, ahelyett, hogy józan életet élne, párt választana, amellett kitartana, gyerekeket nemzene és nevelne, majd a családjától körülvéve, sokkal kevesebb betegséggel, betelve az élettel elköltözni élete végén. Mi a racionálisabb tehát? De ez csak egy példa volt. Beszélhettem volna az alkoholizálásról vagy a drogozásról is.
válasza:Tudom hogy le leszek pontozva de ez is egy vélemény:
Aki Kihisztizte az eljegyzést, esküvőt elgondolkozott e már azon hogy vajon a pasi magától is megkérte volna?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!