Miért nem tud őszinte lenni velem? Szerintetek mit akar valójában?

A látszat ellenére a férfiak igenis szoktak gondolkodni. A 14:10-es sztorijából is látszik, hogy azt tudják, bizonyos idő után a nőknek kell a továbblépés, különben könnyen kifarol és keres mást, észreveszi és ki is használja, hogy másnak is tetszik. És innen szinte forgatókönyv szintű a menetrend:

1. ilyenkor jön a porhintés. Nem eljegyzés, neeem, csupán egy röpke megjegyzés annak lehetséges,nemsoká bekövetkező tényéről, amitől a nővel madarat lehet fogatni, és egy időre befogja a száját. hősünk nyert jó pár hónapot, lehet, hogy évet is.

2. Nem jön az eljegyzés, a nőt kezdik marni a kételyek és unja a várakozást, rákérdez. Jönnek a feltételek: előbb ez, előbb az, most erre kell, most azért nem. Ok, a nő befogja, mert ő egy megértő lélek és különben sem kényszeríti élete párját semmire, hiszen az milyen már. Ezt a fázist a nő türelme fényében akár évekig lehet húzni. Hősünk ismét időt nyer, de ő továbbra is megkap mindent, amit egy nő adhat. Elvégre, ha nem érezné magát jól a kapcsolatban, nem lenne neki kényelmes, már új nő után ment volna, elvégre ott az időszámítás is újrakezdődik.

3. A nő kiborul: számtalan alternatíva van, de a lényeg: nem akarja lekötni magát veled. Ennyire egyszerű, magyarázhatod ahogy akarod, a lényegen nem változtat. Azért beszél a levegőbe, mert ha kerek perec kimondaná, hisztiznél és elhagynád, vagy vele maradnál egészen addig, amíg be nem pasizol és akkor lépnél le, de a lényeg, hogy ő elveszítené a kényelmes kis életét.

Látszik, hogy még mindig mennyire nem tudok elmenni a női észjáráson:) Ha én egy másik embert szeretek, akkor nekem az a másik ember kell, mert vele akarom leélni az életem, mellette akarok megöregedni... ha van gyűrű, ha nincs, ha van esküvő, ha nincs, ha van baba, ha nincs... mert ezek mind másodlagosak hozzá képest.

Ha nekem a gyűrű, az esküvő, a gyerekvállalás fontosabb mint az a másik, és ezekhez keresek partnert, akitől ezeket megkapom, akkor magamat szeretem, és nem azt a másikat.

(szerencsére nekem ILYEN párom van:))

Kérdező, döntsd el, neked mi a fontosabb, az az ember magad mellett, vagy a gyűrű... ha az ember, akkor maradj nyugton, ha a gyűrű, az esküvő, akkor lépj le... ez ilyen egyszerű...

(egyébként meg 1-essel kezdődik a személyi száma, tehát valójában d**ni akar, és ez óránként átlagban 4x hut eszébe:) - ez nagy biztonsággal kijelenthető)

Kozmetikus vagyok, és nagyon sok nő lelki szemetesládája is. Hidd el kedves kérdező sajnos nem egyedi eset a tiéd. Magam is meglepődöm hogy milyen sokan sírtak már nálam ,hogy úgy múltak el alkalmak évekig hogy nem történt meg a vágyott lánykérés. A húsz évesek is ugyan úgy kiborulnak és tehetetlennek, értéktelen téblábolónak érzik magukat a kapcsolatban mint a negyven évesek. Szerintem a nagyon sok csalódott, tehetetlen nő szomorkodik titokban az eljegyzési gyűrűre várva.

Nem érdemes még többet várni.

Vagy otthagyni a kényelmes fiúkát, vagy fehéren-feketén rákérdezni, vagy női fifikával elérni a vágyott célt. De tovább várni nem.

Az egyik hölgy nagyon örült amikor várandós lett. Mivel az apuka is örült a várandósságnak, a hölgy azt gondolta szülésig tuti megkéri a kezét és elveszi.

Erre a párja azt mondta hogy :Milyen jó hogy nem házasodtak össze, mert szimpla apasági nyilatkozattal külön lakcímre bejelentve több pénzt kapnak a baba után.

Tehát ő a férfi agyával teljesen komolyan gondolta a családalapítást is, de az esküvőt nem sorolja a fontos dolgok közé. Ilyen is van.

Nem bunkó akarok lenni, de akinek 6 év alatt nem jutott eszébe magától, hogy megkérjen, elvegyen az nem is akar elvenni! Mert igen, 6 év alatt már a felesége lehetnél, de legalább jegyesek lennétek....

Aztán te felhoztad a témát, de ennek ellenére továbbra sem lépett. Sőt, még nekiállt kifogásokat keresni, és minden másra gyűjteni gyűrű helyett...

Szerintem egyértelmű hogy nem akar feléd elköteleződni, ezért meg sem kér, mert tudja hogy akkor utána a házasság jön.... Aki meg akar kérni az megteszi.

Nekem sincs drága gyűrűm (nem is fogadtam volna el olyat), de legalább nem nekem kellett a férjem szájába rágni a lánykérést, hanem magától eszébe jutott, és nem is vártam éveket....Még az esküvőre sem, nem hogy lánykérésre.

Vedd már észre hogy csak hiteget.

26 "Tehát ő a férfi agyával teljesen komolyan gondolta a családalapítást is, de az esküvőt nem sorolja a fontos dolgok közé. Ilyen is van." - persze, de látod, itt a csajok elvannak azzal, hogy gyalázzák a férfiakat, azt meg se próbálják, hogy megértsék őket... azt ha idejön egy elmondani a frankót a férfi-szemszögből, azt egyből jól lehúzzák:)))

Pedig hát tényleg az van, hogy az akár életre szóló elköteleződésnek meg az eljegyzésnek-esküvőnek nincs köze egymáshoz, az egyik belül van, a másik meg külsőségek. Szerencsére nálunk mindketten így gondoljuk... mázlis helyzet. És ez így megy már majd 20 éve, bízom benne, hogy az ásó-kapáig... biztos, mert rettegünk az elköteleződéstől, tehát csak úgy lánykérés, jeggyűrű és esküvő nélkül közös az egész életünk:)

De hát akinek az a legfontosabb, hogy meggyűrűzzék mint egy postagalambot, és enélkül borítaná a kapcsolatát is, hát ő tudja, az ő élete - én drukkolok neki, hogy kapja meg az annyira vágyott gyűrűjét, és legyen a kapcsolata legalább olyan tartós, mint a mienk mindenféle gyűrűk nélkül:)))

Látom páran még mindig nem értik a dolog lényegét.

Nem a gyűrű a lényeg, és nem az esküvő (mármint annak akinek a házasság a fontos).

Hanem az, hogy házasságban éljék az életüket, hivatalosan egymás hozzátartozói legyenek: férj és feleség. Ne ragadjon meg a kapcsolat barát barátnő szinten.

A két dolog nem ugyan az.