Nagyon nagyon nem tetszik a gyuru amivel megkertek. Meg merjem mondani a volegenyemnek?

Én megértelek, tényleg ritka ronda lehet az a gyűrű, már így leírva is. Hogy szólj-e neki, nem tudom, én a saját férjemnek nagyon finoman szóltam volna, de tudom, hogy ő nem sértődik meg ilyesmin. A te vőlegényedet te ismered. Mondjuk nekem az is meglepő, hogy ennyire nem ismeri az ízlésedet. Nálunk ilyen gond nem volt soha semmivel, pontosan tudjuk egymásról, hogy mi tetszik a másiknak és mi nem. Viszont te el is mondtad, többször is, hogy mit nem szeretsz, ennyire nem figyel rád a pasi, vagy ennyire könnyen elfelejt mindent?

Ha nem sértődős, nagyon-nagyon finoman add be neki, hozzátéve, hogy a lánykérésnek nagyon örülsz, imádod, alig várod, hogy a felesége legyél stb., de ez a gyűrű nagyon nem talált, mi lenne, ha közösen választanátok másikat.

vidd ez zaciba s sörözzétek el az árát.

meg fogja bocsájtani hogy sörre váltottad, sörrel egy férfit sem lehet megbántani.

Inkább egy gyűrűvel legyen gondod, mintsem a pároddal.

Örülj, hogy megkérte a kezed, és szereted ezt a férfit.

Más nők esdekelnek, hogy a párjuk kérje már meg a kezüket, és bárminek örülnének. Nem a gyűrű a fontos, hanem a kettőtök jövője.

Hagyd a fenébe, majd megtetszik az a gyűrű és el nem cserélnéd semmire.

14 éves korom óta hordok aranyat (ballagásra kaptam gyűrűt is és nyakláncot is, medállal). Nem ocsmány, nem öregít. Inkább nemes és egyszerű - nem véletlen évezredek óta számít vagyontárgynak.

Én karácsonyra kaptam egy ezüstláncot a férjemtől, ami egyáltalán nem tetszik, de tőle kaptam, és sokat válogatta. Nem mondtam meg neki, mert annyira örömmel adta, olyan sokat válogatta.

Szerintem választhatsz, hogy hordod a gyűrűt és férjez mész a párodhoz, vagy megmondod neki hogy nem tetszik, és ezzel megkockáztatod, hogy esetleg abban a pillanatban otthagy. (Ha pasi lennék, én biztos otthagynálak)