Lányok, nektek fontos hogy a párotok a szüleitektől is megkérje a kezeteket? Vagy csak az apukátokól legalább?

Nincs jelentősége, az, hogy boldog leszel-e a pároddal nem azon múlik, hogy kitől kéri meg a kezed.

Szerintem egy a fontos, hogy a lánykérés emlékezetes legyen. Sajnos én megtapasztaltam mindkettőt. Az előző férjem egy nagy családi ebédnél szögezte nekem váratlanul a kérdést, persze előtte az apámtól megkérte a kezem. Bár igent mondtam éveken át bennem volt a szálka, hogy nem is mondhattam volna mást... 5 év után volt az eljegyzés, 8 év után az esküvő, fél évre rá szétköltöztünk... Nem tudom mennyi köze volt hozzá a lánykérésnek, de a szálka ott maradt végig. Jelenlegi férjemmel (életem párjával :)) egészen más volt a helyzet. Ő megadta a módját olyannyira, hogy magam is meglepődtem. Valentin nap, vacsora a Citadellán, élő zene, letérdelés, gyémánt gyűrű és egy örök emlék. Nagyon büszke voltam rá, hiszen sosem hittem hogy ennyire fog rá készülni. És mi is csak egyszerűen bejelentettük a szülőknek és ez pont így volt jó :)

Vannak szép, emberi kapcsolatokra épülő szokások. Lehet, hogy vaskalaposak, de - attól függetlenül, hogy mi döntöttünk, nem a szülők - egy életen át emlékszik rá az ember, ahogy az édesapja mosolyogva azt mondja a leendő vőnek: Ha megnyerted, vigyed édes fiam, de vissza nem veszem! Aztán kézfogás, vállveregetés, és az asztalnál borozgatva egy jó beszélgetés. Tényleg ocsmány szokás.

engem kifejezetten zavarna és rosszul esne! pedig rendkivűl jó a kapcsolatom a szüleimmel, de ugy vélem hogy ez az én dolgom és semmi féle beleszólásuk nincsen abba hogy én kihez megyek férjhez. de szerencsére ezt ők is igy gondolják :)

Mikor a menyasszonyom bemutatott a szüleinek, anyukájának 1 csokor virágot, faterjának egy üveg bort vittem. Állítottam májusfát, és a szokásos dolgok. Minden ilyen dologtól idegenkedtek, mintha ez egy elavult valami lenne, meg zavarba jöttek tőle. Erre mikor bejelentettük, hogy eljegyeztük egymást, ez volt az első reakció: "Talán először minket kellene megkérdezni." Így jártam. :)

Fontos, de a szüleim elváltak. Apám egy ... nincs is rá szó, utálom. Szóval anyutól azért remélem majd "megkér"