Mit gondoltok erről? Hogy lehet visszalépni?

A párommal elsöprő szerelem a mienk...vagyis már csak volt. Pár hónap együttélés után megkérte a kezem. Két hete volt egy veszekedés, amikor is azt vágta a fejemhez, hogy ő nem akar elvenni. Össze-vissza beszél. Nem tettem semmi olyat a kapcsolatunkban, ami ehhez kellett volna, hogy vezessen. Azt mondja, hogy az utóbbi hónapokban többet veszekedtünk, és ezért sem akarja.

Összetörte ezzel a szívem. Úgy érzem, hogy a lánykérés sem volt őszinte. Most azt mondja a veszekedéseknél, hogy ő nem is akar összeházasodni lehet egyáltalán. Hogy az mindent elront.

Szerintem a kiindulópont ebben az egészben az, hogy ő nem bízik saját magábban, és ebből kifolyólag abban, hogy én nem csalom meg...szerintem azt hiszi, hogy úgyis vége lenne vagy megcsalással, vagy hogy elhagyom valamiért.

Akkor miért kellett megkérnie a kezem? Most úgy érzem magam, mint egy roncs. Ezek után hogy éljek vele együtt? Vele akarok lenni, mert szertem, de nem kapok egyik kérdésemre sem kielégítő választ...azzal, hogy visszalépett a kapcsolatunkban olyan, mintha nem lenne már jövőnk. Mintha mostantól csak lennénk egymás mellett, aztán ki tudja mi lesz, majd kiderül.

Nem hallgat meg engem..úgy érzem nem ért meg. És azt mondja, hogy ő is ezt érti. Igen, nem tudom megérteni és soha nem is fogom megérteni azt,hogy akkor miért kellett megkérnie a kezem.

Lehet nem olyan fontos, de az előttem lévő barátnőjének a kezét is megkérte pár hónap után, és alig voltak egy évesek, amikor szakított vele. Állítólag nem is szerette őt igazán, csak úgy megkérte, ő se tudja...

Nos, ezek után mit gondoljon az ember? Lehet így tervezni?

Azt mondja, hogy ő csak boldog akar lenni, hagyjuk abba a veszekedést. De így hogy? Nem érzem azt, hogy őszinte lenne, nem látom a kapcsolatunk igazi értelmét most.

Ti hogyan reagálnátok egy ilyenre?

Férfiak, nektek mi a véleményetek erről?