Szerintetek ez menekülés, vagy szembenézés a problémákkal? (lánykérés)

A problémákkal való szembenézésre, jó esetben.

Erre azért következtetek, mert régebben baromira szerették egymást, rájöttek, hogy hibáztak és szeretik egymást.

(Fogadok hogy ti vagytok :) Mondj igent!)

Én azt mondom,hogy hazudik aki azt mondja, hogy egy kapcsolatban nincsenek hullám völgyek. Nem jelentkezik a megszokás megszokottság érzése. Ha időben felismerik a felek és tudnak valamivel pezsdíteni a dolgokon akkor nincs gáz.

A válások zöme nem ebből fakad szerintem. Inkább a kommunikációhiány és a tenni akarás a másikért hiánya okozza.

Mi hasonló helyzetben voltunk mint az általad leírt pár. Mindketten szerettük a másikat, vita vagy hangos szó vagy akár nézet eltérés se adódott köztünk. Csak egyszer azt vettem észre, hogy már nincs meg az a tűz. Nem említettem neki róla semmit. Mégis gyönyörű módon állt elő a lánykéréssel. Szeretem,igen mondtam. Felpezsdült a kapcsolatunk.Jó látni a másikat, megint a régiek a szürke hétköznapok.

Lehet támadni, hogy 1-2 éven belül el fogunk válni. Nem hiszek benne, mert kommunikálunk,mert beszélgetünk,mert kompromisszumot kötünk. Mert belátjuk ha valami újra van szükségünk. Mert teszünk érte.

#8 vagyok!

És nem ez volt az első az elmúlt néhány évben. Amikor még nem érett meg a lánykérés gondolata,akkor nyaralni mentünk vagy csupán esténként felöltöztünk és sétáltunk egy nagyot kézen fogva,majd forrókakaót szürcsöltünk. 30 éves fejjel ismét elmentünk biciklit vásárolni, hogy valami régit. de mégis újat próbáljunk ki.