Hogyan jegyezte el édesapátok édesanyátokat? Elmesélték nektek?

Sok jó sztori után, még egyet próbálok röviden elmesélni.

A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉN Édesapám akit érettségi után bevittek katonának,harctéri sebesülés miatt a hadikórházba került. A kórházat a szovjet megszállás elől Németországba aThüringiai hegyekbe evakuálták.

A fegyverletétel után amerikai zónába eső hadikórházban lévő sebesült katonák amerikai hadifogságba kerültek. Itt ismert meg édesapám egy csinos fiatal ápolónőt akinek udvarolgatni kezdett (akkoriban még a férfiak udvaroltak a nőknek).

Egyik reggel a jött a napiparancs, hogy a fegyvertárgyalások szerint a sebesülteket át kell adni az oroszoknak, de a kórház személyzete orvosok, ápolók és családtagjaik amerikai fogságban maradhatnak, ahonnan később szabadon hazamehetnek, vagy az Egyesült Államokba is utazhatnak.

Akkor, Édesanyám főnöke kitalálta, hogyha összeházasodnának, apám, mint hozzátartozó ott maradhat és nem kerül Szibériába.

Édesanyám ezt később így mesélte el. Éjszakás volt és egy kimerítő szolgálat után reggel feküdt le és meghagyta kolleganőinek estig fel ne ébressze senki. " Ehhez képest este már a saját lakodalmamban táncoltam" - mondta.

A tábori lelkész összeadta Őket és a sebesült társak, kinek milyen hangszere volt egy zenekart alakítottak és nagy lagzit csaptak nekik.

Másnap a katonákat elindították Szibériába, ahonnan aki egyáltalán hazakerült az is élete végéig tartó betegségeket kapott.

Az amerikai kórházparancsnok egy katonai dzsipet biztosított nekik, hogy menjenek el nászútra a Tthüringiai hegyekbe. Ezután a látszatházasság után 9 hónappal születtem meg én mint "látszatgyerek".

Ezek után csaknem 50 évig éltek boldog házasságban és nevelték gyermekiket.

Édesanyám főnöke egy fiatal hadisebész Szentágothai János karpaszományos tábori orvos-őrvezető volt. Akkor már hallottak a Fleming által felfedezett kísérleti stádiumban lévő Penicillinről de még nem állt rendelkezésükre ezért naponta 5-10 végtag-amputációt kellet végrehajtani az elfertőződött sebek és üszkösödés miatt, amihez anyám asszisztált. Szentágothai később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, lett a keresztapám.

Ja és eljegyzés nem is volt.

folytatás:

Édesapám Szentágotaival nem szokott találkozni hanem hosszú leveleket írtak egymásnak (Mikes Kelemen után szabadon).

" Úgy érzem magam az Akadémiai elnöki székén mint Dóza György a Tüzes trónján " - írta egyik levelében amit Édesapám felolvasott nekem is.

Az elmúlt hetekben, kertestem de egy levelet sem találtam meg, pedig egy külön dosziéban volt. Remélem meglesz valahol.

Én a Szentághothaira nem emlékszem. Édesdanyám igy mesélte el. Három éves voltam, amikor lúdtalpbetétet akartak nekem adni.

Zitácska megőrült mondta - egy életre tönkreteheti a gyerek lábát , ha gyári lúdtalpbetétet ad neki.

És letérdelt elém és sajátkezűleg csinált gipszmintát a lábamról - mesélte Zita Mama. Hálistennek azóta sincs vele problémám.

Mivel Szentesre kerültünk levelezésel tartották a kapcsolatot, ami megmaradt azután is, hogy Pestre költöztünk.

:)