Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez most mi? El akar jegyezni? :O
A párommal valamivel több,mint másfél éve vagyunk együtt. Ő 23,én 20 éves vagyok. Az előttem álló példák nem kecsegtetnek semmi jóval: a szüleim elváltak, az egyik nagyszülő párom női tagja(azért írom körbe,mert nem ismertem) az alkoholizmusába halt bele a csalfa férje miatt, a másik oldali nagyszüleim pedig 40 éve marják egymást és nem tudnak egy légtérben megmaradni.
A párommal még az elején fél komolyan beszéltünk a házasságról,hogy ki szeretné,ki nem. Ő egyértelműen házasság párti,én viszont elég szkeptikus vagyok. Valahol jó lenne,mert ez egyfajta visszajelzés,hogy tényleg engem akar, de valahol a fent leírtak miatt ódzkodom is tőle. Tudom,láttam, átéltem milyen az,mikor széthullik egy házasság( a szüleim 13 éves koromban váltak el) és az utána következő játszmázást is ismerem.
Azonban a párom szülei nagyon is jól megvannak. :)
Mostanában előszeretettel hozza szóba a házasság és gyerek témát,ami valahol megrémíszt. Egyik nap,mikor nálam volt-még nem élünk együtt- szóba hozta a gyerek témát,hogy milyen lenne,ha lenne,mikor szeretnék,milyen anya lennék stb. Most nem akarok erre nagyon kitérni, de a lényeg,hogy túl fiatalnak és túl önzőnek tartom magam( feladni a békességemet,hogy egy életen át aggódjak) a gyerekvállaláshoz,és attól tartok,utána már nem lennék önmagam. Csak mosolyogva konstatálta,hogy eljön még az idő,mikor szeretnék majd de még úgy 7 évig ráérünk vele. Azonban tegnap szóba hozta,hogy egyre több korabeli ismerőse jegyzi el a barátnőjét és rosszul érzi magát,hogy ő még nem jegyzett el és úgy érzi,neki is el kéne,ami nyomasztó számára. Én megpróbáltam elütni annyival a témát,hogy nem kell sietni,a következő project az összeköltözés,és úgy tűnik,ezzel sikerült is ideig-óráig elnapolni ezt a beszélgetést.
Akárhogyis szeretem és vele lennék életem végéig, még túl fiatalnak tartom magunkat-főleg magamat- az ilyen és hasonló témák pedzegetéséhez,nemhogy meg is történjenek. Vagy csak én látok "rémekeket"?
Azt,hogy tudom-e hosszú távon tolerálni a leírtakat még nem tudom. Sajnos nem te vagy az első,aki szerint magához próbál láncolni. Édesanyám szerint is. :( Valahogy nincs is kifogásom ellene mert szeretem és vele szeretnék maradni, de olyan tehetetlennek érzem magam. Minden tökéletes lenne, ha egy csepp önállóságot és ambíciót látnék benne.
Tényleg nem tudom,mi fog kikerekedni ebből. Nem akarom otthagyni ,pláne nem ilyen jelentéktelen dolgok miatt mert szeretem,de ezek a dolgok épp elegek ahhoz,hogy bizonytalan legyek a jövőnket illetően. :(
Ezek a dolgok nem jelentéktelenek. Édesanyámék éppen azért válnak, mert apám képtelen megállni a talpán.
Mindig mi vagyunk a hibásak, de ő nem képes elintézni bármit is. Értem ezalatt, hogy ha mondjuk a házban elromlik valami, akkor mi vagyunk a "hibásak", de ő sem megjavítani sem pedig szerelőt hívni nem képes. Ilyenkor jönnek az aljas kifogásai: nincs pénz, spórolni kell. Lenne pénz, de hárít, s inkább mi kell csináljunk valamit, ha azt akarjuk, hogy működjön a dolog.
Azt javaslom, hogy költözzetek össze, éljetek együtt. A terveid ne engedd el, ha teheted, építsd a karriered: de ne másért- hanem magadért. Mindenki tud kedveskedni, amikor látja, hogy olyan embert "fogott" magának, akinek jól megy a szekere.
Ne engedd neki, hogy ne csináljon semmit. Ha nem akar tanulni, rendben, de attól még dolgozhat. És az, aki az álmaidat irigyli, és azt, hogy fejlődsz. - Az nem szeret igazán. Ne haragudj, hogy ennyire nyersen fogalmazok, de rühellem, ha köntörfalaznak ilyen témában.
Én ebben nőttem,és ha úgy érzed, hogy te most ebbe csöppensz bele akkor hagyd. Később csak megbánnád.
Az eljegyzést, házasságot pedig nem kell eröltetni. Ha Te kételkedsz, akkor ne menj még bele. Ismerd meg, és ha majd te is akarod, akkor majd lehet. De ne engedd, hogy kihasználjanak. Attól többer érsz!
Tudom, mirol beszelsz. En is ugyanigy gondolkodtam. Nekem nem kell ferj, gyerek meg foleg nem, oriasi felelosseg, mar nem azt teszed, amit es amikor akarsz.
Egeszen 3 evvel ezelottig. Akkor ismerkedtem meg almaim pasijaval. Akkor mondta, hogy engem el fog venni felesegul. Tiltakoztam. De mara alig varom, hogy a ferjem legyen.:) Es egyre gyakrabban jut eszembe egy kisbaba is tole...:) Most 33 vagyok, szoval mar "venlany" kategoria XD
Normalis vagy, csak kesobb ersz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!