Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez most mi? El akar jegyezni? :O
A párommal valamivel több,mint másfél éve vagyunk együtt. Ő 23,én 20 éves vagyok. Az előttem álló példák nem kecsegtetnek semmi jóval: a szüleim elváltak, az egyik nagyszülő párom női tagja(azért írom körbe,mert nem ismertem) az alkoholizmusába halt bele a csalfa férje miatt, a másik oldali nagyszüleim pedig 40 éve marják egymást és nem tudnak egy légtérben megmaradni.
A párommal még az elején fél komolyan beszéltünk a házasságról,hogy ki szeretné,ki nem. Ő egyértelműen házasság párti,én viszont elég szkeptikus vagyok. Valahol jó lenne,mert ez egyfajta visszajelzés,hogy tényleg engem akar, de valahol a fent leírtak miatt ódzkodom is tőle. Tudom,láttam, átéltem milyen az,mikor széthullik egy házasság( a szüleim 13 éves koromban váltak el) és az utána következő játszmázást is ismerem.
Azonban a párom szülei nagyon is jól megvannak. :)
Mostanában előszeretettel hozza szóba a házasság és gyerek témát,ami valahol megrémíszt. Egyik nap,mikor nálam volt-még nem élünk együtt- szóba hozta a gyerek témát,hogy milyen lenne,ha lenne,mikor szeretnék,milyen anya lennék stb. Most nem akarok erre nagyon kitérni, de a lényeg,hogy túl fiatalnak és túl önzőnek tartom magam( feladni a békességemet,hogy egy életen át aggódjak) a gyerekvállaláshoz,és attól tartok,utána már nem lennék önmagam. Csak mosolyogva konstatálta,hogy eljön még az idő,mikor szeretnék majd de még úgy 7 évig ráérünk vele. Azonban tegnap szóba hozta,hogy egyre több korabeli ismerőse jegyzi el a barátnőjét és rosszul érzi magát,hogy ő még nem jegyzett el és úgy érzi,neki is el kéne,ami nyomasztó számára. Én megpróbáltam elütni annyival a témát,hogy nem kell sietni,a következő project az összeköltözés,és úgy tűnik,ezzel sikerült is ideig-óráig elnapolni ezt a beszélgetést.
Akárhogyis szeretem és vele lennék életem végéig, még túl fiatalnak tartom magunkat-főleg magamat- az ilyen és hasonló témák pedzegetéséhez,nemhogy meg is történjenek. Vagy csak én látok "rémekeket"?
Tudom, fiatal vagy, de az együttélésig felesleges bármilyen lépést hozni. Lakva ismeri meg az ember a társát, még az is kiderülhet, nem ő az igazi. Amúgy meg együtt élni olyan, mintha házasok lennétek, csak nincs gyűrű az ujjadon.
Őszintén mondd el neki, hogy ráér, ne aggódjon, neked úgy jó a kapcsolatotok, ahogy van, ne külső nyomásra, vagy elvárás miatt jegyezzen el, hanem azért, mert szeret. 1,5 év még annyira nem hosszú idő, még ráértek. :)
Tehát a párod csak divatból jegyezne el, mert más már megtette, nehogy kellemetlen legyen nektek, hogy ti még nem tettétek meg? Hülye gondolat...
Majd éljetek együtt a saját lábatokon, szülőktől mentesen, ha működik, akkor lehet szó eljegyzésről. Addig sok értelme nincs.
Mindenki máskor érik meg egy bizonyos dologra. A legszerencsésebb ha egy pár egyszerre érzi azt hogy eljött az összekötözés, az eljegyzés, a házasság, a gyerekvállalás ideje. A legtöbb esetben a nők hamarabb vágynak rá, de nálatok úgy tűnik ez fordítva van. Ő már vágyik rá.
Azért annyira nagyon fiatal már nem vagy, de mivel még nem költöztetek össze, ezért az mindenképp jó ötlet hogy mielőtt bármi történik ezt meglépjétek. De utána, ha szered, és ő házasság párti, akkor legalább egy eljegyzésben kiegyezhetnétek. Az még igazából semmi komolyat nem jelent, mármint nem jár jogi következménnyel. Szakítani eljegyzés nélkül is rossz, szóval ezen nem változtat. De ne alakuljon így!
Elhiszem hogy félsz, mi a szüleimk válásakor esküdtünk. viccnek is rossz volt. Az egész családba, (az enyémbe is, meg a pároméba is) csupa csődbe ment kapcsolatok vettek/vesznek minket körül, de én a páromba megtaláltam az igazit, tudom hogy senki mással nem lennék boldog, és csakazértis megmutatjuk a világnak vagy legalább a rokonainak hogy hogyan is kell ezt csinálni :)
Ne félj! attól hogy másnak nem sikerült nektek még sikerülhet! Legyenek ők az ellenpéldák! Sok sikert! :)
Köszönöm a válaszokat. :)
Igen,szerintem is össze kéne költözni meg azelőtt,hogy a házasság meg a gyerek komolyabban szóba jönne.
Eljegyezni eljegyezhet, ha igazán szeret. Azt fel lehet bontani. Igazából a házasságot is - kicsit macerásabb.
Gyerekhez még mind a ketten fiatalok vagytok, de szerintem pont azért kérdezte meg a véleményed a gyerekről, mert még ő sem akar, csak később - akkor viszont igen - és ezt tisztán akarta látni.
Visszatérve az eljegyzéshez: ha azért kéri meg a kezed, mert ő akarja megtenni - akkor nincs benne gáz. De ha csak azért, hogy ne maradjon le a haveroktól, az elég nagy gáz...
Összeköltözni meg össze kéne. Nagyon igaz a mondás, hogy lakva ismerszik meg a másik.
Nemcsak a házasság, hanem egy párkapcsolat gyerekekkel, közös házzal, miegyébbel is ugyanúgy széthullik, illetve széthullhat, ha két nem összeillő ember köteleződik el(bármilyen formában). Ez volt az off, és nem akarlak eltéríteni a nézeteidtől, csak rá akartam világítani valamire.
És jön a lényeg: ahhoz semmiképpen nem vagy fiatal, hogy ezekről a dolgokról őszintén és nyíltan beszélj a pároddal (én is 20 vagyok, emberem 23). Nálunk már 2-3 hónap után szóbajött a téma, amit nem is bánok. Nem lehet mindig terkózni, ha felhoz az egyik fél egy témát, akkor az fontos neki, és a te véleményed is számít, nem véletlen beszél róla. A félrevezetésnél csak egy fokkal jobb, hogy tereljük a témát. Ha van egy véleményed, állj ki mellete, de tiszteld meg a párod azzal, hogy higgadt fejjel átgondolod, amit mond.
Azt viszont mindenképp előzd meg, hogy nyomás hatására eljegyezzen. Te is felhozhatod a témát, ha ő éppen nem. Mondd el neki, hogy az eljegyzés csak kettőtök szempontjából fontos, mert csakis a TI életetekre lesz kihatással, így meg ne próbáljon gyűrűt venni csak azért, mert a barátai már megtették. Ilyen esetben ugyanis vagy igent mondasz anélkül, hogy biztos lennél a döntésedben, vagy nemet mondasz, amit talán nem is élne túl a kapcsolatotok.
Az eljegyzés - bármekkora divatja is van manapság - nem játék, nem egy buli, nem egy cukigyűrűskép facebookra, hanem komoly dolog. A komoly dolgoknak meg komoly elhatározás kell hogy legyen az alapja.
Garatulálok, egy igazán kedves Párod van:) szóba hozza, érdekli a véleményed:)
Ezek szerint Te 27 évesen szeretnél kisbabát? (ezt nem igazán értettem).
Még nyugodtan járhattok is, összeköltözés nélkül is pár évet. Szakma már mindkettőtöknek megvan?
Pár év múlva összeházasodhattok, és még mindig van pár év az összeszokáshoz, élvezni a friss házas éveket, előkészülni a kisbabához. :)
Nem tudom, mikor szeretnék esküdni, azt sem mikor szeretnék kisbabát. Fölöslegesnek tartom az eljegyzés, házasság, gyermek témát amíg össze nem költözünk és nem élünk együtt tartósan úgy egy éve.
Szakma.. Na igen. Én egyetemre járok, ő viszont hallani sem akar róla. :/ Majdhogynem 5 éve dolgozik állami alkalmazottként. Hiába próbálom ösztönözni, hogy tanuljon, nem hajlandó. :/
Most szociológiát hallgatok, majd szeretnék kriminológus mesterképzésre menni, megcsinálni a középfokú francia és a felsőfokú angol nyelvvizsgámat is. Sajnos ezeket a törekvéseimet időnként mintha személyes sértésnek venné- a nála fiatalabb barátnője "előrébb tart", mint ő.
Valahol az is közre játszhat a bizonytalanságomban, hogy még ha poénból is, de időnként elhagyja a száját, hogy szívesen lenne kitartott férj. Lehet, hogy túl fiatal vagyok még ezen rágódni, de számomra ez nem túl kecsegtető. Mármint egy keresetből nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megélni, gyereket nevelni pedig szinte lehetetlen, pláne ha az a kereset az anyáé, aki otthon kell maradjon a babával.
Mindketten a szüleinkkel élünk. Időnként ezzel kapcsolatban is olyan érzésem van, hogy azt várja, én költözzek el otthonról albérletbe, örököljek a nagyszüleim vagy a dédszüleim után lakást, és ő majd akkor odaköltözik hozzám. Valahol fáj, hogy a "munka" oroszlánrészét megpróbálja rám hárítani, ő pedig hátra dőlve várja a sült galambot. :(
Több, mint valószínű ezen tényezők miatt (is) vagyok ennyire ambivalens az esetleges eljegyzéssel kapcsolatban, mert azt jelentené, hogy ez így nekem ideális, pedig sajnos nem. Egyenrangú partnerként szeretnék a páromra gondolni; nem egy nagykorú gyerekként, akiről nekem kéne gondoskodni. :(
Sokan írtátok, hogy azért szeretne (valamikor) eljegyezni, hogy ne maradjon le a barátaitól.
Sajnos ezt a versengést én is tapasztaltam már. Megcsináltam a nyelvvizsgám, ő is megcsinálta; bejelentettem, hogy most már biztosan egyetemre megyek, a padlóra került, hogy lehagyom- persze ő nem tesz minimális erőfeszítéseket sem azért, hogy ne érezze így. :(
Ebben sajnos benne lehet az anyukája munkája mert folyamatosan azt tömi a fiai fejébe, hogy semmit nem érnek. :(
Na, azért kiderülnek itt a turpisságok. Hát igen, így rögtön más a gyerek fekvése. Nekem az jön le, hogy meg akar tartani magának, miközben elnyomottnak érzi magát melletted. Az ilyen férfiakkal az a gond, hogy kompenzálásképp sokmindenre képesek, úgy oldják meg a dolgot, hogy az élet más területén nyomják el a párjukat, hogy a saját hiúságukon ne essen csorba.
Így viszont már nem magával a házasság intézményével van a gond, hanem a párod hibáit látod. Neked kell eldönteni, hogy ezekkel együtt tudsz-e élni vagy sem, sőt: hajlandó vagy-e ezt tolerálni, tudva, hogy az évek múlásával a negatív tulajdonságok az esetek döntő részében erősödnek.
Továbbra is fenntartom, hogy beszélni kell. Mindenről. Ezek fontos dolgok, képzeld el, hogy az összeköltözés, és plusz 1-2-3 év járás után derül fény olyan dolgokra és véleményekre, amik téged erősen befolyásolnak az elköteleződés szempontjából. Adott esetben szakítani mindig könnyebb másfél év után, mint akár 5 év után. Ha már most nem vagy biztos benne, akkor erősen meggondolandó a dolog. Lehet, hogy nem a megfelelő emberrel vagy, és tudom, szörnyű ilyet olvasni, de muszáj elgondolkodnod rajta. Mert az, hogy másfél éve együtt vagytok, nem azt jelenti, hogy már túlvagytok mindenen, mert másfél évig könnyű együtt járni azzal is, aki a szöges ellentétünk, és egy hetet nem bírnánk ki együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!