Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is szeret álmodozni?
Sziasztok!
Több mint 2 éve vagyunk együtt barátommal, együtt is élünk 2 éve, de amíg nem végzem el az egyetemet, biztos nem kéri meg a kezemet. Én viszont nagyon szeretek eljegyzésekről olvasni,akár itt,akár fórumokon. Neki persze nem szoktam említeni,eleget olvastam már arról hogy az ilyen jellegű nyomás nagyon nem jó,szóval csak a magam szórakoztatására olvasok ilyet...viszont arra lennék kíváncsi hogy más is szokott olvasni eljegyzésekről és álmodozni (aki párkapcsolatban él hosszabb ideje)? Ilyenkor mindig teljesen elragad a hév és hogy milyen szép az eljegyzés,aztán persze lenyugszok:)
Szia!
Én is hasonló "helyzetben" vagyok.
2 éve vagyunk együtt bár nem élünk együtt, de én is folyton olvasgatok az eljegyzés-házasság után.
Valamiért nagyon vágyom rá.
Sajnos tudom, hogy egyfelől miért, az pedig az irigység, ugyanis a köreinkben az elmúlt időszakban velem egykorúakat kevesebb együttlét után jegyeztek el, így kicsit talán az is bennem van.
Nagyon sajnálom ezt kimondani de így van, nem hazudhatok magamnak.
Semmi esetre se akarom, hogy engem csak azért jegyezzenek el, hogy "befogjam a szám, vagy mert illik vagy mert mások is"
Nyilván a mi eljegyzésünknek is elfog jönni egyszer az ideje.
Azt szeretném, hogy spontán legyen és meghitt.
Most nyáron a barátom megemlítette, hogy legszívesebben már most megkérné a kezem de azt se tudja melyik ujjra kell húzni.
Ekkor egy icipicit bogarat ültetett a fejembe, bár tudom még csak 20 éves vagyok.
Inkább az gyorsította fel bennem ezt a dolgot, hogy tényleg körülöttem mostanság többen eljegyezték egymást akikre kicsit féltékeny vagyok.
Persze ez csak egy gesztus, de mégis valamelyest egy továbblépés , mások felé kimutatás, hogy egyszer mi össze akarjuk kötni az életünket, valóban komolyan gondoljuk egymással.
Egy picit reméltem, hogy most az ünnepek alatt sor kerül rá, de most már biztos vagyok benne, hogy nem. Bánom is meg nem is . Majd el jön az ideje.
Leakarok szokni az olvasgatásról nehogy egyszer rajtakapjanak és félreértsék... No mindegy, sok sikert nektek! :)
Ugyanazt csinálom, mint Te!
Interneten a gyűrűket kajtatom, keresem, hogy melyik a szívemhez legközelebb álló, eljegyzéses-romantikus történeteket olvasok,lánykérős videókat nézek, elképzelem, milyen lenne az eljegyzésünk, a közös életünk és még reggelig sorolhatnám az álmaim tárgyát.
Mindössze annyi a különbség közted és köztem, hogy én 8 éve vagyok együtt a párommal...És ebből kb. 5 évet töltöttem (jelenleg is) azzal amit az előbb leírtam.Sokszor próbáltam már megfogadni magamnak, hogy nem csinálom ezt, mert úgyis csak magamnak okozok fájdalmat vele, mert tudom, hogy nekünk nem lesz eljegyzésünk.De sokszor nem sikerül, és csak rákeresek a "gyűrű" szóra és képre.Mindennél jobban szeretnék nem csak egy barátnő lenni, hanem kicsit több, de úgy látszik, az élet nem így tervezi.
Boldog vagyok a párommal, mindent meg szeretnék Neki adni, és ehhez hozzátartozik az is, hogy szeretnék egy olyan ember lenni az életében, aki valamiért kitűnik mások közül, aki az Ő lényéhez tartozik.És amíg mások leszólnának ezért(az eljegyzés vágya miatt) olyan sablonszöveggel, hogy "a papír nem jelent semmit", én addig azt mondom, aki nem érzi azt, amit egy szerelmes nő, annak a papír soha nem is fog többet jelenteni egy darab összefirkált lapnál.Mellesleg ha annyira nem jelent semmit, nem fér el akkor egy újabb papír a többi közt?:)
Másrészről én például úgy is el tudnám képzelni az életem(jelenleg legalábbis), mint egy jegyes pár, akik szerelmük és összetartozásuk jelképéül egy-egy gyűrűt hordanak, de pl. évekig nem házasodnak össze.És nem a gyűrűn van a hangsúly, sokan azt gondolják, a nők ezt hajszolják, hogy vegyél már el!Igen, vannak olyanok, de azokkal én sem értek egyet.Én soha az évek alatt nem hoztam fel.Én semmiképp soha nem is fogom, bár nem mondom, hogy néha nem ejtek el pár könnycseppet mikor senki nem lát...én csak szeretném kicsit többnek érezni magam és ha az összetartozás jelképe egy kötött pulóver lenne, akkor a nők arra vágynának a férfitól.
Szerettek álmodozni, bár néha már úgy érzem, belefáradtam, mert csak fájdalmat okoz, hogy álmodozás marad és nem élhetem át.Én hiszek az igaz szerelemben és úgy gondolom nagyon szép dolog, ha két ember a világ előtt valamivel jelzi, hogy ők egymáshoz tartoznak.
Bocsánat a hosszú és talán itt-ott értelmetlen levélért, előtört belőlem az érzelmes felem!
Köszönöm a válaszokat!
Kedves utolsó, nagyon sajnállak! :( Párod egyáltalán nem tudja hogy ennyire fontos neked? Mert talán egyszer ha beszélgettek komolyan a kapcsolatotokról,megemlíthetnéd neki. Nem követelőzés szintjén,csak tárgyilagosan...mert 8 év után mire kell hogy várj még????? És jól írtad, a gesztus számít, nem a felhajtás, a gyűrű...hanem hogy hivatalosan is felvállal! Én még XY-né is szívesen lennék, ezzel is az összetartozásunkat erősítené szerintem :) Nem szeretem ezt a trendet hogy mindenki meghagyja a mai nevét..
18 éves vagyok,másfél éve vagyunk együtt a párommal. Kb. fél év után elkezdtem álmodozni és mindent elmondtam neki. Persze tisztában vagyok vele,hogy érettségiig nem fogja megkérni a kezem (lehet azután se). De ő aranyosan áll az ábrándjaimhoz. :)
Például az éjjel azt álmodtam,hogy összeházasodtunk és a lagzin meg akart engem ölni egy nő,hogy elvegye tőlem a páromat. Mikor elmondtam a páromnak,nem azon akadt ki,hogy összeházasodtunk,hanem hogy milyen jogon akarja őt tőlem valaki elszakítani. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!