Ha tudja hogy én vagyok a nagy Ő, meg tőlem akar gyereket, akkor miért csak sok év múlva házasodjunk?

Szerintem a párod nem 100% biztos az érzéseiben, hogy veled akarja leélni az életét. 4 éve vagytok együtt, de ez idő alatt már eltűnik a rózsaszínű köd és lehet vannak olyan tulajdonságaid amit ő nem tud hova tenni, nem tudja kezelni. Másik lehetőség, hogy nem tartja fontosnak az esküvőt, mert úgy gondolja papír nélkül is ugyan úgy fog szeretni, vagy talán van olyan ismerőse aki 26 éves korában házasodott, de tönkre ment a házassága, elvált, lehet ő ettől fél.

Mindenképp le kellene ülnötök megbeszélni a dolgokat, annak ellenére ha ő hárítja a témát. Mert Te szeretnéd az eljegyzést, esküvőt és gondolom te sem akarsz majd 35-40 éves korodban házasodni?! De ha a párod 30 éves korod előtt sem kérdezné meg, hogy akarsz-e a felesége lenni, akkor itt bizony valami sántít.

Attól, hogy beszélsz vele, még nem jelenti azt, hogy lőttek a romantikus lánykérésnek. Lehet utána akkor fogja megkérni a kezed amikor a legkevésbé sem számítasz rá. :)

Előző író.

Elvileg ugyanazt akarjátok. Ő téged, családot, közös házat, közös életet. Te pedig ugyanezt, vele. Nem rövidlejáratú tervek, még ha MOST nem is akar hozzá papírt.

Nekem nem tűnik bizonytalannak, sőt. Lehet, hogy a sok zsákutcába került házasság példája riasztja el. Lehet, hogy abban bízik, amíg "csak" a szerelem köt össze titeket, addig könnyebben vesztek minden akadályt. Nem laposodik el a kapcsolatotok, nem untok egymásra, nem válsz elkényelmesedett "házisárkánnyá", akit el kell viselnie, mert papírod van róla...

Én a helyedben nem aggódnék, és nem türelmetlenkednék. Megtörténhet, hogy némi győzködéssel elvonszolhatod az oltárig, korábban mint ahogy ő szeretné. De miért ne szavaznál neki annyi bizalmat, hogy kivárd az évszázad legromantikusabb lánykérését?:-))

Amúgy mi 22 éve élünk együtt a párommal, a legkisebb fiunk most érettségizik, és nem vagyunk házasok. Őszintén kívánok mindenkinek olyan boldog kapcsolatot, mint a miénk. Most már inkább viccelődni szoktunk a dologgal. Amikor nagyon nincs épkézláb ajándékötlete a páromnak szülinapra, évfordulóra, néha megkérdezi, hogy elvegyen-e feleségül? Én meg ilyenkor azt mondom, hogy ilyen könnyen nem ússza meg, törje csak a fejét...:-DD

A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: 05-23 20:56

Egyet értek!!

Én férfi vagyok, s kb ugyan így gondolom.

Egyszer anno, volt egy barátnőm. Már 2 és fél éve voltunk együtt. Ő nagyon szerette volna, hogy megkérjem a kezét illetve, hogy elvegyem feleségül. Viszont én nem voltam benne biztos, hogy Őt akarom feleségemül. Úgy voltam vele, hogy adok még esélyt magamnak (akkor voltam 29), hátha jön egy nagyobb szerelem.. Vagy nem is tudom igazán ezt jól megfogalmazni. Talán magam sem tudom, hogy mit akartam éppen akkor, s miért nem akartam a házasságot.

Alapjáraton házasságpárti vagyok, s fontosnak is tartom!

A lényeg, hogy nem kértem meg a lány kezét... Kb fél év múlva megromlott a kapcsolatunk... Majd megismertem egy másik lányt, akiről már az első 3 hónap járás után tudtam, hogy Ő lesz az!!! Ő lesz az én feleségem.

Minél hamarabb el akartam jegyezni, s elvenni... 2 év együttlét után, végre vettem a bátorságot, s megkértem a kezét (azért nem előbb mert féltem, hogy korainak találná, és nem-et mondana) kb 1 évig jártunk jegyben, akkor össze is költöztünk, majd összeházasodtunk.

A kapcsolatunk alatt egyszer sem éreztem kételyt.

Szóval, én is úgy gondolom, hogy vagy egyáltalán nem fontos neki a házasság, vagy még bizonytalan e téren, hogy tényleg Te vagy e a nagy Ő. Hisz viszonylag elég fiatalon ismertétek meg egymást..

35/F