Megkérdeztem a párom, hogyan tovább a kapcsolatunkban. Erre ezt mondta nagynehezen "illene megkérnem a kezed". Jogosan sertodtem meg?

Nyilván igen.

Ha 4 év utàn odáig jutott el a palid,( a te külön érdeklődésedre) hogy hàt " illene megkérnem a kezed.." , az akkor elég egyértelmű, hogy neki egyébként eszében sincs tovább lépni veled ebben a kapcsolatban annál, ami 4 éve van. Csak ha már kérdezted, benyögte ezt, hisz tudja jól, hogy többségében az embereknek igényük van arra, hogy egy kapcsolat ne csak csajom-pasim szinten maradjon.

Szerintem ne nagyon reménykedj. Ő nem az a típus, aki házasságra vágyna.

Mondjuk nem írtad hány évesek vagytok, de azért alapvetően jogosan merül fel, hogy 4 év után mégis mire vár. Ezzel együtt tudok több párról, ahol kb ez volt a pasi hozzáállása, és végül mégis lett esküvő, volt ahol hamarabb és volt ahol később. Volt olyan is, aki pont azért adott kitérő választ, mert már tervezgette a lánykérést.

Szerintem egyébként ez az eljegyzés dolog nagyon rossz irányba ment el manapság. Miért nem lehet beszélni a jövőbeli házassági tervekről sértődés nélkül, miért nem lehet közösen meghozni a döntést, miért tart néha évekig egy jegyesség?

4 év után ennek már ideje, hogy eldőljön.

Most eldőlt, hogy ő nem igazán akarja. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a jövőben se fogja jobban akarni.

Ennek tudatában akkor te is tudsz dönteni, hogyan tovább.

Nem értem, hogy felnőtt nők miért vesztegetik az idejüket célozgatással meg hisztiműsorral.

Nekem fontos volt az esküvő, úgy éreztem, hogy nem lenne teljes az életem és a kapcsolatom, ha ez nem történne meg velem. És úgy gondoltam, hogy az erre vonatkozó szándékot lehet érezni azért akkortájt, mikor már leélsz valakivel pár évet és keresztülmentek dolgokon. Akiben ekkor nem motoszkál ez az érzés - felnőtt emberekről beszélünk, akik együtt élnek - annak később sem fog elérkezni ez a pillanat.

És ezt - legyen akármilyen riasztó - én előadtam a férjemnek az ismerkedős időszakban. Pontosan tudta, hogy vagy lépegetünk előre szépen vagy én fogok lelépni, mert úgy fogom érezni, hogy nem elég jó a szemében a kapcsolatunk "kimaxolni". Másfél év után meg is kérte a kezem, pedig már el is felejtettem, mit mondtam neki anno, főleg hogy anyagilag a legkisebb bajunk is nagyobb volt ennél. :D

Hogy mások mit össze nem tudnak szenvedni, azt őszintén nem értem... Jobb szép lassan kinyírni a kapcsolatot ezzel, mint túlesni rajta az elején és vagy lelép akkor vagy minden jó lesz? Mondjuk szerintem elég hintet kaptál azzal kapcsolatban, hogy nem áll szándékában, ha már ennyit rágtad a fülét. Nem szabadott volna ennyit sem imádkozni neki. Másban fel sem merül, hogy ne vegyen el, ha minden jó, nem lamentál rajta ennyit.

A kérdésed olyan vita mint egy 10 éves házasságban ami mindennapos. "neked semmi sem jó" mondat nem jó alap a kezdődő közös házassághoz, gyerekvállaláshoz.

Mondom ezt úgy h ezt a mondatot én is mondom itthon és unom, hogy ezt kell mondjam de egy házsártos férjem lett.

Szóval csak azt akartam írni, hogy lehet hogy rosszul esik neked a válasza és az hogy nem halad előre a kapcsolatotok, de remek lehetőség megvizsgálni hogy valóban elég erős e a köztetek lévő kapocs, tényleg jó e, működik e, v a gy csak megszokás, kényelmes. Arra ne vállalj gyermeket, hogy ezt várja el a társadalom aztán szép lassan eltávolodtok és egyedülálló anya leszel.

Kicsit amatőr módon intézte ezt a srác.Ez egy tipikusan olyan helyzet volt, amikor nem azt kell mondani, amit gondolunk, hanem azt, amit a nő hallani szeretne :) Ez esetben valami olyan illett volna a képbe hogy "minden vágyam hogy összekössük az életünket, összeházasodjunk, és vállaljuk közös felelősséget szerelmünk gyümölcseként egy gyermek formájában,és boldog életet élhessünk együtt mindörökké"

Valami ilyesmivel megelőzhette volna ezt a hisztis kiakadást. Persze személyre szabottan, attól függően szeretne-e gyereket.

Nem kötelező és nincs törvénybe foglalva, hogy kötelező x év után az eljegyzés majd esküvő majd gyerek....

Nem attól fog valaki jobban szeretni mert eljegyez.