Hány éve vársz arra, hogy megkérje a párod a kezed?

9 éve leszünk lassan együtt,de nálunk én vagyok az, aki nem akar házasodni. Nem vagyok biztos benne, h vele akarom leélni az életem,még meg szeretnék ismerni másokat is.

28/L

Nálunk 5 és félév után beszéltünk már többször is róla de mindig csak az lett a vége hogy majd jók vagyunk így.

Aztán egy nap akkor legyen nem volt nyálas letérdeplős lánykérés sem gyürű csak beszélgettünk és mondta hogy miért ne házasodnánk össze úgy is már rég óta együtt vagyunk és sok mindent átéltünk és egymás mellett maradtunk.

És sajnos a nagyszülök sem élnek örökké és az nekik fontos lenne hogy lássanak minket összeházasodni.

Elötte pár héttel halt meg tatám ezért is mondta ezt.

és ezután kb 1 hónap múlva mondtuk ki az igent.

Bár ennek még csak 2 hónapja de boldogok vagyunk hogy így történt.

a pasikat érdekes eljegyzésre motiválni kell

pl egy kolleganőm úgy csinálta, hogy vett egy dobozt, letette az asztalra leült és bárgyún nézett a párjára az üres doboz felett

másnap megkérte a srác :)

Vicces nézni, hogy néhány ember hogyan gondolkodik.

Kislány koromban soha nem képzeltem el, milyen legyen majd az esküvőm, hogy hogy fog kinézni a férjem, hány gyerekem lesz. A szerelem soha nem is érdekelt, senki nem volt elég különleges ahhoz, hogy szeressem, hogy annyira belessek, hogy tervezzem vele a jövőmet, azt gondoljam, igen mellette akarok megöregedni.

Aztán belépett az a férfi az életembe, aki mellett tervezni kezdtem, egy hónap után kíváncsian kerestem rá az esküvői ruhákra, a gyűrűkre, aztán persze gondosan törölgettem az előzményeket, nem akartam, hogy célzásnak vegye, hisz én sem annak szántam. Elmentünk nyaralni, és a tengerparton megkérte a kezem, szilveszterkor esküdünk meg.

Nem vártam rá, de tudtam, hogy ő lesz az. És nagyon remélem, hogy sírig fog tartani :)

nekem akkor hozakodik elő az eljegyzésre való célozgatással, amikor el akarom hagyni és fogadkozik, hogy megváltozik

amíg minden happy, valahogy nem kerül szóba

hm.

2 éve voltunk együtt, amikor előszür arra gondoltam,hogy jöhetne már a gyűrű (akkor 20 éves voltam, ő 22)

3 évig vártam, többször is szóbahoztam, de ő nem akarta.

Sajnos szakítás lett a vége, így talán jobb is.

(bár hozzátartozik, hog ymindvégig bíztam benne, hogy ő lesz a férjem egyszer)