Barátnőm azt mondta, vagy megkérem idén a kezét, és elveszem jövőre, vagy szakít még idén. Van egy közös lányunk, 1,5 éves. El akartam amúgy venni, de így már elment a kedvem az egésztől. 5 éve együtt. Én 31, ő most lesz 29. Ne engedjek a nyomásnak?

Röviden összefoglalva te egy hímsoviniszta barom vagy.

Eldobnád magadtól a saját gyereked csak hogy a kétkilométer magas egod ne sérüljön ?

Aztán 15 év múlva a lányod hajlandó lesz még veled szóba állni, magyarázd majd el neki hogy te milyen tökös csávó voltál amikor otthagytad őket. Biztos büszke lesz apjára.

Vedd el, és nem fog ba...szogatni ez miatt.

Tapasztalat!

Az asszony kidobott volna már a lakásából, ha nem veszem el.

Inkább elvettem, minthogy hajléktalan legyek :)

Kisebbik rossz.

Évek óta együtt, gyerek is van, milyen meglepetést akarsz? Ide a házasság már kb tök mindegy, a gyerek sokkal erősebb kapocs.

Amúgy is, meglepetéseket a gyerekednek vegyél. A feleséged veled egyenrangú felnőtt ember, nem valami szerencsétel, cselekvőképtelen nyomorult, akinek ölbetett kézzel kell várnia, mire a nagy fehér férfiemberisten hajlanó meglepni és elvenni. Te örülnél, ha nem dönthetnél a saját sorsod felől, hanem más emberek kénye-kedve szerint "meglepetésből" történnének meg életed nagy eseményei? Ha a főnököd azt mondaná, hogy igaz, hogy nagyon jól dolgozol, régóta a cégnél vagy, túlórát is vállalsz, és más cégek sokkal többet fizetnének érted már akár holnaptól, de még nem akar előléptetni és fizut emelni, mert ő ezt majd meglepetésnek szánja, egyszer, talán, valamikor? Nem néznél új munka után?

A csajt sem értem, hogy ha ez fontos neki, akkor miért gyerek után találja ki, bár lehet becsúszott.

Mindenesetre én nőként ha ilyen helyzetben lennék, és még házasságot akarnék, akkor még ultimátumot sem adnék, csak lépnék. A házasság egy fontos, felelősségteljes döntés, mindkét fél közös döntése előzetes kommunikáció alapján, nem valami könyöradomány, amit a pasi éppen kegyesen odadob ha épp úgy tartja kedve. És nem kolonc vagyok, aki még örüljön neki ha valaki hajlandó elvenni. Ha a csávónak nem kellek eléggé egy gyerek után sem, akkor lesz másik, aki értékel, és aki elvesz, mert ő is ezt akarja. Ne szórakozzunk már.

Nagyon felcseszett ez a kérdés.

Sosem értettem, mikor felnőtt emberek így gondolkodnak. Most már elveszett a "meglepi". Az a szint, mikor megtalálod gyerekként idő előtt az elrejtett karácsonyi ajándékot és nem tudsz neki már örülni. 30 évesen fel kéne már ebből nőni. A házasságkötés nem egy meglepi, és még csak nem is egy buli. Hanem egyrészt elköteleződés a másik mellett, másrészt egy jogi szerződés.

Szerintem a gyerek amúgy nagyobb elköteleződés. Végig összeköt titeket, mert a szülei vagytok. Ráadásul az ő élete megy tönkre, ha egy szakítást/válást kell végigélnie. Sosem értettem ezt, mikor gyerek az igen, de a házasságtól meg félnek. A barátnőd ott rontotta el, hogy lefialt házasság előtt. Most már tényleg megalázó szegénynek könyörögnie, hogy a gyereke apja legalább méltassa annyira, hogy a feleségének hívhassa és ne csak "barátnő" vagy ágyas.