Max 1 év után, kb. 18 évesen eljegyzés?

Oké kérdező, akkor az eljegyzés is korai. Egy közepes minőségű köves gyűrű 80 ezernél kezdődik. A pasid kifizetne ennyit azért, hogy legyen egy jelképed arról, hogy komolyan gondolja?

Én is 17 évesen jöttem össze a párommal. És minden egyes évben volt valami új helyzet. Először gimibe jártam, ő egyetemre. Én OKJ-ra, ő egyetemre. Aztán mindketten egyetemre, kolisak voltunk. Aztán mindketten egyetemre, albérletes voltam, többet tudott ide járni. Aztán ő dolgozott, én meg még mindig egyetemre járok. Összeköltöztünk, de az egyetem miatt 1,5 hetet otthon vagyok, pár napot az albérletemben.

1, 2 és 3 év után is tudtam, hogy komolyan gondolja. És most, 5 év és egy összeköltözés után kezdtük el tervezgetni az eljegyzést. Simán megkérhette volna a kezem 4 éve, de minek? Hogy vagy 8 évig szaladozzak gyűrűvel az ujjamon, esküvő nélkül?

Neked is megkérheti a párod a kezed, legyetek boldogok. Lehet, hogy pozitív példa lesztek és majd 5-6 év jegyben járás után meg is házasodtok. Csak te úgy állítod be a helyzetet, mintha a pasidnak meg KELLENE kérnie téged, mert csak akkor komoly a dolog. Ha viszont tényleg komoly köztetek, akkor miért kell gyűrű, hogy bizonyítsa?

Szóval eljegyzés az lesz, de az esküvő még távoli jövő? Ez olyan madárkodásnak tűnik nekem... másrészt, miből tervez a barátod eljegyzési gyűrűt venni neked? Ahogy írták, egy normális gyűrű nem olcsó. Vagy letudja egy béna, olcsó kis semmiséggel, vagy a szülei pénzéből akar eljegyezni? Ez elég gáz... vagy idősebb tőled, és már dolgozik? Mert akkor meg az a fura, hogy le akar foglalózni egy tőle sokkal fiatalabb lányt.

Az egyetemen van nálunk 1-2 csaj, aki már menyasszony. Van amelyik már 3 éve, esküvő meg sehol. Senki sem veszi őket komolyan, instán villogtak a gyűrűvel meg a romantikus lánykéréssel, de tartalmatlan az egész.

Ennyi idősen, ilyen rövid kapcsolat után szerintem nevetséges eljegyzést tartani. A helyedben inkább az egyetem, aztán a munka lenne számomra a fontosabb. Mondjuk ha te már 20 évesen gyereket akarsz, akkor neked nyilván se a tanulás, se a munka nem fontos.

Szinte senkit nem ismerek, aki 25 évesen is azzal van, akivel 18 évesen volt, miközben _mindenki_ azt hitte, hogy ő élete párja, és örökké együtt lesznek.

Az eljegyzésnek meg azért nincs jelentősége, mert mindenki dobálózik a gyűrűvel. Úgyse jelent semmit, nincs következménye, évekig nem lesz úgyse esküvő...Akkor minek? Jól mutat instán, facebook-on meg beállíthatod, hogy eljegyezve?

Majd akkor játsszátok el a felnőttesdit, ha egy éven belül esküvő is lesz. Addig vegyetek valami mást, aminek tényleg nincs jelentősége. Amíg az eljegyzésre úgy gondoltok, hogy a gyűrűt vissza lehet adni, nincs jelentősége, addig hagyjátok az egészet.

Én erre csak annyit mondok, hogy én is úgy voltam vele, az a pasi lesz a nagy Ő, akivel 18 évesen együtt voltam. Ő volt az első igazán nagy szerelem, az az igazi elvakult nagy rajongás volt, meggyőződésem volt, hogy nekem csak ő lehet az egyetlen valódi párom, vele akarom leélni az életem. Nem azt mondom, jól megvoltunk, szuper kapcsolat volt, mindent meg tudtunk beszélni, a konfliktusokat is jól tudtuk kezelni, szóval kb mint amit te is leírsz. Ennek ellenére mégsem lett belőle holtomiglan-holtodiglan, és utólag visszanézve már nagyon örülök neki. 21 éves voltam, amikor találkoztam a férjemmel, az is nagyon fiatal, de mi 2 évig együtt is éltünk rendesen, önállóan (nem szülőknél, hanem albérletben, 100% önfenntartóan), mielőtt megkérte a kezem, és egy évre rá már meg is volt az esküvő. Én egyetértek azzal, hogy akinek van kellő önismerete, az tudja, hogy az illető, akivel le akarja élni az életét, valóban a megfelelő társ-e, de kérdés, hogy 18 évesen van-e ennyi önismeretetek. Már csak azért is, mert amit mondtak korábban, nagyon sokat változik az ember abban az időszakban. A 18 éves kori énem teljesen más volt, mint a 21 éves kori, és most 27 évesen meg köszönőviszonyban sem vagyok az akkori énemmel. Nem mindenki megy át ilyen drasztikus változáson, nem azt mondom, de még fiatalok vagytok ilyen szintű elköteleződéshez, amikor felelőtlenség megígérni olyasmit, amit magatok sem tudjátok, hogy be fogjátok-e tudni tartani.

Mellesleg, szerintem az eljegyzésnek igenis súlya van, és komolytalan ha nem követi legfeljebb 2 éven belül házasság. Akárkit ismerek, akit eljegyeztek ilyen fiatalon, és 4-5-6 évekig csak jegyesek voltak, mert se a pénz, se az élethelyzet nem engedte meg az esküvőt, kivétel nélkül mind szétmentek azóta. Nyilván nem tudom megmondani, hogy ha összeházasodtak volna, akkor ne lett volna ugyanez a vége, de nekem akkor is gyanús, hogy ha nem halad előre a kapcsolat bizonyos ideig, akkor annak így is-úgy is vége lesz.

Az eljegyzés mehet nyugodtan. Viszont eszetekbe se jusson házasodni anélkül, hogy nem éltetek együtt legalább 2-3 évig. Fogalmatok sincs arról, hogy milyen valójában a másik, hiába nagy most a szerelem, túl fiatalok vagytok a házassághoz.

Jelenleg fókuszáljatok a főiskolára-egyetemre. Az se biztos, hogy egy helyre mentek tanulni. Az új környezet nagyon sok változással fog járni és ti is változni fogtok.

Több ilyen barátnőm/ismerősöm is volt. Egy részük még esküvő előtt szakított, a másik csak utána nem sokkal vált el, de egyik pár sincs már együtt (27 vagyok, és ők is kb ez a korosztály, 1-2 évvel idősebbek). Van aki már egy teljesen másik férfi felesége. Fiatal korában az ember még nagyon mást akar mint 25 évesen és ez kiütközik.

Őszintén szólva az is sokat elmond arról, hogy mennyire túl fiatalok vagytok ehhez, hogy nem érted, miért kötik össze az emberek az eljegyzést az esküvővel. Te magad is leírod: neked nem eljegyzés kell, neked csak egy jelzés, hogy komolyan gondolja veled. Ha itt tart a kapcsolatotok, akkor nagyon nem kéne még eljegyzésben gondolkodni. Az már arról szól, hogy mindketten biztosak vagytok abban, hogy az egész életeteket egymással akarjátok leélni. Ugyanis ezt jelenti az eljegyzés. És persze, hogy van köze az esküvőhöz, egyrészt elve az a kérdés is, hogy "Hozzám jössz feleségül?", másrészt a legtöbb pár azonnal elkezdi szervezni az esküvőt eljegyzés után, és akik még nem, azok sem azért, mert nem gondolkodnak még benne csak várnak még a megfelelő élethelyzetre (pénzre, diplomára, stb.) de náluk is a cél az esküvő.

Nem tudom, együtt laktok-e már, de én ezzel kezdeném a helyetekben.

Azért asszociál mindenki az esküvőre, mert az eljegyzésnek ez a lényege. Nem azt jelzi, hogy ti most úgy gondoljátok, hogy ez a kapcsolat komoly lesz, hanem azt, hogy konkrétan össze is szeretnétek házasodni. Azért, hogy "talán egyszer majd a távoli jövőben" lesz esküvő is, felesleges eljegyezni egymást.

Ráadásul ennyi idősen, egy év együtt járás után, iskolába járva és a szülőkkel élve egyáltalán nem azt üzeni, hogy készek vagytok elköteleződni. Inkább azt, hogy türelmetlenek vagytok. Honnan tudnátok, hogy tényleg komolyan gondoljátok, ha még meg sem tapasztaltátok, hogy pontosan mit?

Az, hogy sokat vagytok egymásnál, egyáltalán nem olyan, mintha együtt élnétek ketten, a saját közös otthonotokban. Egyszerűen nem szembesültök azokkal a dolgokkal, amik komoly hatással lehetnek egy kapcsolatra. Például az életmódotok, a házimunka, a pénz beosztása, a felelősségvállalás. Ezekkel egészen más egy kapcsolat akkor is, ha korábban sokat voltatok együtt. Arról nem beszélve, hogy a szülőktől való elköltözés, az egyetem, munka még nagyon sokat változtathat az alapvető értékrendeteken is. Az, hogy most hasonlóan gondolkodtok, nem jelenti azt, hogy ez 5 év múlva is így lesz.

Én is ennyi idősen kezdtem el vágyni az eljegyzésre, mert én is meg akartam mutatni a környezetemnek, hogy a mi kapcsolatunk bizony sokkal komolyabb, mint a többi tinié. És lehet, hogy az is volt, mégis be kellett látnunk néhány év múlva, hogy azokban a dolgokban, amik felnőttként számítanak nem passzolunk annyira össze, mint szeretnénk. Hiába jegyeztük volna el egymást akkor, mert mire eljutottunk volna a házasságig, már máshogy gondoltuk.

Azt, hogy komolyan gondoljátok egymás mellett, nem egy következmények nélküli gesztus fogja bizonyítani, hanem az idő. Nektek is, másoknak is. Ha eltelik néhány év, rendesen megismeritek egymást, és még mindig úgy gondoljátok, hogy szeretnétek összeházasodni, akkor van értelme az eljegyzésnek.

Persze ha ez nektek ad valami értéket a kapcsolathoz, megtehetitek előbb is, de ne csodálkozz, ha ettől nem fog mindenki varázsütésre komolyan venni titeket. A legtöbb embernek az eljegyzés a házassági szándékot jelenti, és ez nem fog változni.