Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tudom, hogy ő ideális férj lenne egy életen át, mégis bizonytalan vagyok. Miért lehet ez?
A párommal 5 éve vagyunk együtt, 4 éve együtt is élünk egy szinte tökéletes kapcsolatban. Szeretjük egymást, közös az érdeklődési körünk, a jövőképünk, bármit meg tudunk egymással beszélni. Idén májusban megkérte a kezemet, de amint letérdelt elém, rettenetes érzés fogott el, legszívesebben nemet mondtam volna. Magam sem értettem, hogy miért érzem ezt, és tudtam, hogy milyen jól működik a kapcsolatunk, megbántani sem akartam, ezért igent mondtam.
Eleinte azt hittem, hogy csak múló ijedtségről van szó, és vártam, hogy elmújon ez a rossz érzés, de ez napokkal később sem történt meg. Ekkor neki is elmondtam, hogy vannak kételyeim, bevallottam, hogy a szakításon gondolkodom, és neki ez nagyon rosszul esett, de megértő volt. Megbeszéltük, hogy adunk magunknak még pár hónapot, addig nem kezdjük el tervezni az esküvőt.
Még most sem értem, hogy miért érzem magam rosszul az esküvő gondolatától. Kétféleképpen is tudom értelmezni a saját érzéseimet, de nem tudom, hogy melyik a helyes:
1) Félek a házasságtól, az elköteleződéstől, és ez az alaptalan félelem megmérgezi az egyébként jó kapcsolatunkat. Tudom, hogy vele le tudnék élni egy boldog életet, hű társam lenne, jó apja a gyerekeimnek. Félek, hogy ha elhagyom, soha többé nem találok még egy ilyen rendes, hozzám ennyire illő férfit. Törődjek bele, hogy az élet nem tündérmese, és menjek hozzá, hiszen ő megbízható?
2) Ez a félelem egy intő jel, nem ő az igazi, eddig csak elnyomtam magamban a vele kapcsolatos kételyeimet. Mással esetleg boldogabb lennék, de nem merek kilépni a kapcsolatból, nem akarom megbántani őt, félek a magánytól. A legnagyobb félelmem az vele kapcsolatban, hogy ő papucs lesz, én pedig sárkány - ilyen az alalptermészetünk, de ezt igyekszünk tudatosan elkerülni.
Elválni nem szeretnék, most akarok jól dönteni.
25/N
válasza:Hát ez a bajod. Az első kapcsolatod, és félsz, hogy lehetne jobb is, mert nulla tapasztalatod van.
Hát ez bizony ilyen. Vagy hajt a kíváncsiság, szakítasz, aztán vagy találsz jobbat, vagy nem. Vagy maradsz a kapcsolatodban, de amint jön egy szimpatikus férfi, rögtön kezdődik az egész nyavajgás elölről.
válasza:Szerintem ha neked ő a tökèletes fèrfi ès a kapcsolatotok is jò, akkor èn nem hagynàm.Igen, mivel neked ez az első kapcsolatod kìvàncsi vagy hogy milyen a többi. Szeretnèl kicsit bele cseppenni ìzlelgetni milyen egy màsik. De ha olyat fogsz ki aki nem olyan mint a mostani pàrod akkor fogod a fejedet hogy jaj mièrt hagytam el! A màsik lehet hogy olyan lesz hogy jaj megint happy minden te vàgysz az esküvőre, ő meg soha nem is gondolkodott rajta. Igazuk van az előttem vàlaszolòknak.
De ez a te döntèsed neked kell eldöntened mit is akarsz valòjàban. Hiàba ìrjuk hogy PIROS te ùgy is a FEKETÈT vàlasztod. De remèlem együtt maradtok ès sikerül rendznetek a dolgokat ☺
válasza:Tudom, hogy népszerűtlen leszek ezzel, de én így nem mennék hozzá. Nem szereted igazán,mert ha szeretnéd nem lenne benned kétség.
Azonkívül tegyük fel, hogy hozzámész, majd 3 év múlva megismerkedsz valakivel, új kolléga stb. akivel kívánjátok egymást. Akkor vagy elkezded csalni és megalázod ezzel, vagy szétrobbantod a házasságodat, ahol talán már gyerek is lesz addigra.
Mi van akkor ha nem találsz még egy ilyet? Óh, az könnyen lehet. De ezt a jót nem tudod megbecsülni addig amíg nem tudod, mi minden van még. Én ezért nem gondolom szerencsésnek az ilyen első kapcsolatból született házasságokat. Persze, elsülhet nagyon jól, de ez általában ott szokott történni, ahol a felekben nincs kétség. De benned van.
válasza:https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__parka..
Nahát kedves kérdező!
Én is most tettem fel egy hasonló kérdést, és nagyon nagyon megértelek.
Hu hát aki írta, hogy a férfiaknál ez normál és mivel ebben a kapcsolatban valószínűleg te vagy a dominánsabb fél ezért ilyen szempontból úgy reagálsz az esküvő gondolatára , mint egy férfi.
Érdekes volt olvasni a reakciód a lánykérésre, mert én is hasonlóan reagáltam..vagyis nem, mert én nem akartam szakítani, de nagyon furcsa volt...megkérte a kezem és nem éreztem azt a hatalmas örömet , inkább megijedtem...
mondjuk nekem már előtte is voltak hasonló félelmeim, hogy ha férjhez megyek, vagy gyermeket/gyermekeket vállalok, akkor vége az eddig ismert szabad életemnek, és onnantól kezdve örökké megváltozik minden , folytonos aggódás jön a gyerekek vagy gyerek miatt, a házasság meg ijesztő, mert mi van ha mégsem fog működni stb stb...
Ezek valóban férfiasnak tűnő félelmek, és aki írta neked ezt a múltból hozhatod dolgot, ezen már én is gondolkodtam, mert valamikor szinte érzem, hogy ezek a félelmek nem teljesen a sajátomék..furán hangzik, de olyan mélyről jövőnek érzem ezeket a félelmeket, hogy egyszerűen sokszor én is azt érzem, hogy ezek nem csak a saját tapasztalataimból jövő félelmek, hanem talán valamilyen generációs félelem amit hordozok.
Engem látod egy fura álom kavart így fel egy olyan férfiról, akivel tulajdonképpen még soha életemben nem találkoztam élőben...
ez sem normális szerintem, hogy ennyire felzaklat egy ilyen buta álom.
Írod, hogy tulajdonképpen szinte tökéletesnek mondható a kapcsolatotok és eléggé meglepő a reakciód , de én megértelek.
Én is sokszor agyalok , hogy mi ez a bizonytalanság bennem.
Hát választ nem tudok adni neked én sem, de legalább megnyugtató, hogy nem én vagyok az egyetlen a világon, akiben kételyek vannak.
Én amúgy szégyellem is, és lelkiismeretfurdalásom is van emiatt, pedig ezek csak érzések és erről nem tehetek, ahogy te sem és valószínűleg a párod sem és hát az enyém sem...
nem tudom mi a megoldás, de ha megtalálod akkor légyzsi szólj nekem is..:D
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!