Miért nem egyenrangú kérdés a házasság kezdeményezése?

Én már az elején megmondtam, hogy családot szeretnék és fontos a házasság, az elköteleződés. Ha akar engem, akkor vegyen el, ha nem akar, ne raboljuk egymás idejét. Természetesen nem azonnal "kellett" elvenni, hiszen előbb meg kell ismerni a másikat, kipróbálni az együttélést.

2 év után házasodtunk.

33 nő

Utolsó: majd emlékezz, ha megkérik a kezed, vagy te kéred meg valakiét... hacsak nem a gyerek miatt teszitek, akkor ROMANTIKUS LESZ. Amíg nem volt ilyenben részed, addig azt sem tudod, hogy miről beszélsz.

Kérdező: sok együttélős pár vesz ki együtt lakást, vagy vesz együtt lakást hitelre. És általában a pasik nevén van a bérelt vagy vett lakás.

Amúgy meg lehet fikázni az esküvőket (persze ez mindig addig tart, amig az itt fikázó el nem kezdi tervezni a sajátját), nem kell elfogadni, hogy igenis sokat jelent egy esküvő és egy házasság, csak tessék tiszteletben tartani, hogy más így érzi. Akkor nincs gond.

Teljesen egyet értek a kérdezővel! Szerintem ne hagyjuk magunkat kihasználni! Ha mi, nők már szeretnénk esküvőt, akkor tegyük szóvá a szándékunkat! Ne várjunk évekig egy olyan pasira, akinek esze ágában sincs elvenni minket feleségül!!! Van egy barátnőm, már 5 éve vannak együtt, 3 éve élnek egy lakásban (szülők "összerakták őket Pesten, vettek nekik házat, kocsit) és a barátnőm már fűnek-fának mondogatja, hogy ő mennyire várná, hogy megkérje a kezét a pasi, de ez itt vidéken nem szokás, hogy ő tegye fel a kérdést és ezért nem hozza magát szégyenbe... A kutya is látja, hogy nem boldog, de nem elég határozott, hogy végre megszólaljon, mert fél! Fél, hogy a pasi otthagyja és akkor még csak élettársa sem lesz, nemhogy férje... :(

Az anyósoméknál pont fordítva történt a dolog! :) Apósom elhívta az anyósomat randizni, megvolt a csók is. Vasárnapi ebédnél be lett mutatva a szülőknek. Anyósom így szólt apósomhoz: "Sanyikám, holnap bemegyünk az ékszerészhez és megveszed nekem azt a gyűrűt, egy hónap múlva esküvő!" Azóta is boldogan élnek... :)))

1 Ma már rengeteg nő SEM akar házasságot. Sőt, sok nő a függetlensége feladásának érzi (tehát épp a házasságot érzi "kihasználásnak").

2 Én esetleg együttélés párti vagyok. Azt már próbáltam. Többen (fiúk) akartak házasságot, de én voltam aki nem ment bele (és több ilyen nőt ismerek).

3 "Sajnos" nekem is az a véleményem, hogy szánalmas, aki "elveteti" magát. Ezt a szöveget is szánalmasnak tartom: "ne hagyjuk magunkat kihasználni, mi nők"- szerencse, hogy a nők egyre nagyobb hányada nem így gondolkozik. A nő számára kihasználás, ha csak együtt vannak, míg a férfi számára nem az? Ez megint azt érezteti lányok, hogy a nőnek nagyobb szüksége van a férfira, a házasságra, tehát kevésbé önálló-független mint a férfi. Akár anyagilag, akár érzelmileg jobban függ a társától..

Szerencsére, az én környezetemben nem ilyenek a nők. Persze, sok dologtól függ ez- nem azt állítom, hogy szemét "k*rvák" akik cserélgetik egyik pasit a másikra, vagy nősoviniszták, férfigyűlölők, gyereket se akarnak, stb- egész egyszerűen NEM MEGALKUVÓK, és megállnak a saját lábukon is. Érzelmileg sem érzik magukat szánalmas "félembernek"- hanem, ha a másik nem akar valamit, hát nem (és ha ők nem akarnak valamit- akkor sem). A papír pedig tényleg nem fontos- sok párt ismerek, akik több éve boldogok együtt. Köztük olyanokat is, ahol a "lánykérésre" épp a nő mondta, hogy fontos számára a férfi, mégsem akar házasságot- nem akar cukormázas, habos menyasszonyi ruhát, meg az egész csöpögős rémséget (megértem: én sem ilyen típus vagyok). Ennek ellenére szépen élnek együtt. Olvastam egyébként a kommentek egy részében sok mindent: hogy a férfi hagyja ott könnyebben a nőt, stb. Ezek sem feltétlen vannak így. Pl több nő kezdeményez válást mint férfi (70%), elképzelhető tehát, hogy az együttélés felbontását is közülük kezdeményezik többen. Ébredjünk már fel. Rengeteg féle nő (és férfi) van.