Van akinek sikerült a párját rávenni h egészségesebben étkezzen? Ha igen, hogyan?

Hogyan vettem rá? Egyszerűen. "Hallod te Béla, nézd milyen klassz receptet találtam? Zöldség lasagne" és a "Béla" jött hétvégén, vásároltunk és főztünk.

Ha a párod nyitott elméjű akkor nagyon könnyű dolgod van mert pl egy zöldséges lasagnet egyszer megkóstoltatsz vele és ha ízlik akkor a repertoárod egyre csak bővül

Mert az eletmodvaltas az lassan megy. Probald meg becsempeszni az egeszseges eteleket, ne pedig ket het alatt akard megvaltani a vilagot. Hadd egye a sajat eteleit es te csak egy-egy dologgal egeszitsd ki, szinesitsd.

A sok megbeszelessel konnyen az agyara mehetsz, inkabb mutogasd neki a dolgokat.

A cukros lottyok tenyleg nagyon karosak. Errol senkit nem lehet lebeszelni, amig el nem kezdenek rohadni a fogai. Ez sajnos ilyen... A legkevesbe karos edesseg amugy a csoki, probald afele terelgetni a cukorkak es egyebek helyett.

Ne akard egybol a tokeletesseget megvalositani, ha egy kevesbe karos szintre eljuttok mar az is jo.

Sose próbáltam rávenni. Magamnak csináltam csipsz helyett zöldséges tálat mártogatóssal, és addig-addig kerülhette, míg kb elette előlem :D Aztán mindig vettem salátát, mert szeretem, és egy idő után több fogyott, mint amit én megértem, mert rákapott hús mellé.

Ha érdekli a dolog, magától fog enni ilyen ételt, ha jó illata van, jól néz ki. Erőltetni felesleges.

Én olyan 3 hete kezdtem el életmódot váltani, mert egyrészt elegem lett a koplalós semmit se érő fogyókúrákból, és hogy majd éhen veszek, meg a jojó effektusból, másrészt már igencsak beteg vagyok már, szóval sok választásom nem volt. Vagy cukorbeteg leszek, vagy megdöglök szívrohamban, vagy amíg még nem kell hullazsák, addig teszek valamit. Bele is ástam magam, infókat, tippeket gyűjtöttem, segített megérteni, hogy mi miért van, miért alakul ki hízás egyeseknél, míg másoknál nem, hiába esznek adott esetben ugyanazt stb. Ez sokat segített. Tudatosan építek fel mindent. Az étrendet, amit ötvözök a saját szabályaimmal, és azt is, hogy a mozgást, csak 1 hónap után, áprilisban szeretném elkezdeni beépíteni a mindennapjaimba egy élethosszig tartható formában.

A fogyás gyakorlatilag azonnal megindult, a közérzetem sokkal jobb lett, több az energiám stb. És NEM koplalás útján.:) Nagyon élvezem.

A férjem más téma. Ő imádja az édességeket, csipszeket (amiket amúgy én is csak hát ezek azért nem nagyon férnek bele a mindennapi életbe ha valaki hízékony) szóval tésztát, rizst, krumplit eszik minden nap, tekintve, hogy 3 féle zöldségen túl nem hajlandó semmit se megenni mert neki az nem ízlik, meg nyúlkaja meg

madárkaja meg stb szöveget nyomja:) Finnyás a lelkem, nem kicsit. Viszont legutóbb mikor mérlegre állt kapott egy kisebb sokkot mert azért mostanság visszavette az édességeket és többet mozog, viszont nem igen változtatott az étkezési szokásain. Úgy meg kb nem lehet lefogyni hogy szénhidrátot szénhidráttal eszik.

Én azért mielőtt nekiálltam, jobban beleástam magam mint eddig bármikor, és már tudom mire kell odafigyelni. Pár napja már próbálgatom, hogy csak a nap végén írom be mit ettem meg, és nem léptem át a ch keretem egyszer se, szóval kezdek hozzászokni. De ettől független vezetem továbbra is mit eszem, jó az, ha minél inkább rögzül. Most, mikor mérgelődött, hogy 6kgt szedett fel január óta, összességében 36 kgt 9 év alatt, én mondtam neki, hogy ha szeretné akkor segítek, de semmit sem akarok ráerőltetni. Azt kérte segítsek. Ő amennyire tud, ellenáll az édességeknek, én pedig úgy főzök, hogy felcserélem az ételeiben a zöldség, és a tészta/rizs/krumpli arányát. Kevesebb a köret, több a zöldség. Így jól is lakik, viszont nem eszik annyi szénhidrátot. Nála még csak 2 napja alkalmazom a dolgot, meglátjuk. Ja és arra jutottuk, hogy diabetikus édességeket eszik majd. Ezek annyira drágák, hogy nagy mennyiségben azért nem fér nekünk bele, de mégis ha kell valami, akkor van alternatíva. Nem mindenki tud azért leállni az intenzív édességekről egyik napról a másikra. Még én is eszegetek pár szem diabetikus cukorkát úgy, hogy beleférjen a napomba, amikor épp édesre vágyom és nincs itthon más amiből összedobhatnék valamit. Persze hosszútávon szeretném minimalizálni ezeket, de egyszerre mindent megváltoztatni nekem sok lenne, ezért inkább a fokozatosság elvét követem.

Összességében én azt gondolom, hogy erőszakoskodással senki nem megy semmire. Ezt az adott személynek, magának kell eldönteni, hogy változtatni akar. Azzal, hogy nyaggatod, semmit se fogsz elérni, csak rosszul fogja érezni magát, és esetleg még többet eszik majd. (Érzelmi evés). Vagy, felháborodik és közli veled, hogy neked ehhez semmi közöd, úgy eszik ahogy akar. Talán ha már beteg lesz, fájdalmai lesznek, egyebek, akkor észbe kap.