Azok akik egyszobás házban/lakásban élnek együtt, hogyan bírják ezt ki?

...mármint azt, hogy nincs lehetőség időnként elvonulni és egyedül lenni, kicsit feltöltőni, felszabadultnak lenni stb.?

Mert ugye, ha valakivel vagy, akkor ott már "viselkedni" kell. Jó, "jó" kapcsolatban sok dolog nem gáz, de azért sok dolog van amiért megszólhatnak. Egy helyiségben vagytok, végig lát és hall, akkor aztán nincs vakarózás, nincs magadban beszélés (nem psycho módon, hanem csak úgy viccesen), nincs fingás, nincs kézzel evés (pl. csirkét a gép előtt mozizva - sőt kb. gépezés sincs úgy, mint egyedül, ha belelát folyamatosan), nincs éneklés, anélkül, hogy vagy bele ne dumáljon, vagy csúnyán ne nézzen, vagy ki ne ábránduljon. Az pedig marha zavaró, ha minden egyes viszketés vagy fingás esetén irány a slozi, mert csak ott lehet.

Nem feszélyez ez titeket? Engem zavart mikor ilyen volt, azóta tartom fent a saját tér szükségességét (mindkét félnek, de minimum 2 helyiség legyen, az összezártság börtöncella.)

Ui: Számomra a börtön valóban őrjítő lenni, de a kórház, kaszárnya, vagy bármi ahol nem lehetek egyedül, szintén. Mindig viselkedndi kell, ha meg mégse akkor undorítónak fognak tartani...