Tudnál választani párkapcsolat és háziállat közt?

En soha nem adnam a kutyamat oda senkinek senki kedveert.

Aki megteszi,az egy lelketlen undorito ember...

Akkor is,ha te felsz a kutyyktol.

N

Nem, mert van annyi eszem, hogy még a kapcsolat előtt rákérdezek mennyire van oda a házikedvencekért :'D

21L

Nem mindegy az indok.

Mi pl. olyan albérletbe költöztünk össze, ami elég kicsi, plusz mindketten vacakul dolgozunk. Így a 9 éves kutyum maradt otthon a szülői házban, mert neki jobb így. Persze, megszakad a szívem, főleg, mikor látom, mennyire örül, ha hazamegyek és kétségbe esik, ha eljövök, de jobb így, mintha nálunk meg folyton egyedül lenne. Így is heti 2-3 alkalommal legalább én sétáltatom, nem lakunk messze.

Ha azért nem vihetném az állatot, mert a párom rühellené és kitiltaná a lakásból, akkor gyanítom, nem jutnánk el az összeköltözésig.

Nekem van egy mentett macskám, azt gondoltam jobb lesz neki velem majd, mint az utcán, és bár így nem halt meg, de a lakásban nem érzi jól magát, egy nagyon kicsi albérletbe kerültünk. Igazából már amúgy is gondoltam rá, hogy kertes házhoz adom, mert látom rajta, hogy nem boldog.

Ha a párom össze akarna költözni és mondjuk allergiás lenne a szőrre, én valószínűleg megválnék a macskától. Természetesen úgy értve, hogy örökbe adnám kertes házba. Lehet ezért utálni, de én ismerem a cicám, és hiába minden kütyü amit kap, látom, hogy nem boldog. Engem szeret, de nagyon menne, folyton az erkélyen fekszik, be se tudom hozni.

Persze ha a párom kertes házban élne, akkor jó lenne. De én ezt úgy tartom helyesnek ha két ember megbeszéli és mérlegelnek, az állat szempontjait is figyelembe véve.

Nekem jelenleg van egy pár papagájom és egy kutyám, és nem válnék meg tőlük soha, felelősséget vállaltam értük, az enyémek. Egyértelműen őket választanám, a párkapcsolatok manapság úgyse egész életre szóló biztosítékok, viszont az állataim (főleg a kutyám) számítanak rám haláluk napjáig, és egy pillanatig se lennének kétségeim, hogy kit válasszak. (Plusz más nem úgy viselné gondjukat ahogy én. Köztünk ez már amolyan családi kötelék. Nem bíznám a szüleimre se őket. Ha én valahova megyek akkor jönnek velem, mi együtt vagyunk vihetők. 😊)

Viszont: Imádom az állatokat, és nagyon nehezem tudom elképzelni az életem nélkülük - lényegében csak vegetálnék.

De ha nem lennének állataim és mondjuk egy olyasmi helyzet állna fenn, hogy a párommal összeköltözünk és ő allergiás, akkor lemondanék róla. Vagy ha olyan helyre tudunk csak, ahol nem lehet állatot tartani, vagy ha olyan a munkánk hogy nem lenne rá sok időnk. Ezekben az esetekben nem ragaszkodnék hozzá.

De meglévő állatomat el nem hagyom senkiért-semmiért.

Ha kertes házban laknék akkor jöhetne kutya, macska, ló, bármi ... hüllő kivételével.

De ha társasházban akkor semmi, még egy aranyhörcsög sem. Nem is jönnék össze soha olyan nővel aki ilyen helyen állatot tart.

Nagyon szeretem az állatokat és úgy is bánok velük hogy az nekik a legjobb, mindent megkapnak amire ígényük van.

Undorítő amikor valaki kikiáltja magát állatvédőnek mert állatot tart és halvány lila fogalma sincs arról hogy a kedvencének milyen igényei vannak. Az ősi elemi öszönök (pld. kutya, macska esetén a vadászösztön) nagyon keményen dolgoznak még mindig a háziállatokban, ezeket ki kell elégíteni időnként, és legtöbb esetben a panell nem alkalmas erre. Legtöbbször az állatot gyerekpótlónak tartják és gyerekként bánnak velük, és ez állatkínzás.