Miért nem érzem jól magam ha együtt élhetek azzal akit szeretek?

lányod nem dedós, fel kéne fognia, hogy nem lehetsz egyedül és ha boldog vagy, ő is örülhetne.

amúgy ismeri a párod? beszélgetett vele? vagy csak odaköltözött hirtelen? mert akkor érthető.

Nekem a párom ezt úgy oldotta meg, hogy végül engem mellőzött, és csak a fiával él már együtt. A társaságomat keresi, a fiával együtt is, de nekem ez így nem megy.

Amúgy vannak párok, akik külön lakásban élnek.

Én azért láttam a kapcsolatunk végét, mert valószínű a párom is úgy látja, amíg a fia fel nem nő, addig együtt lesznek.

Bár egy anya-fia kapcsolat kicsit más, ők nagyon egymásért vannak, én szinte egyáltalán nem férek bele a képbe.

Én próbáltam millióféle módon közelíteni a párom fiához, de ezt kaptam "cserébe"

Párodnak, meg Neked is kéne beszélni erről a lányodnak, vagy párodnak esetleg észrevenni, hogy útban van.

Én észrevettem magamon, inkább leléptem.

Senkinek sem rondítanék bele az életébe, egy gyereknek sem.

Sajnos a gyerekkel élő szülőknek úgy látszik már csak ilyen élet jut, a gyerekük kiszolgálása, és a végtelen türelem. :(

18 éves elmúlt a "kicchejcegnő".

Az a helyzet, hogy te nem az anyja vagy a gyerekednek, hanem a rabszolgája.

Nem most kezdődött a probléma, hanem akkor, mikor a kiscsaj elérte, hogy te kerülgesd őt a saját lakásodban. Mi a faxért húzod be füled-farkad egy taknyos kölyök előtt?!

Mi van, ha nem tetszik neki, hogy a konyhában vagy?! Hova xarjak?! Te tulajdonképpen félsz a lányodtól?!

Jó reggelt kívánok! Sikerült felnevelned egy zsarnokot, aki kiutál a saját életedből. Épp nincs leírva, hogy gyűlöl téged, de azért egyértelmű. Te ezt a "gyereket" már nagyon rég elvesztetted. Jobb lenne nektek minél hamarabb külön, pasiktól függetlenül is. Hogy lehet így élni, hogy kerülitek egymást a lakásban?

Most meg játszod itt a mártírt, hogy inkább jobb lesz neked egyedül, amíg kirepül. Figyelj, a mártírokat csak az oroszlánok szeretik.

A szeretetét talán sose fogod visszakapni, de talán a tiszteletét még igen. De nem úgy, hogy 360 fokban nyalod a valagát, hogy nagy kegyesen eltűrje őpichasága, hogy eltartod!

Ülj le vele beszélgetni, hogy figyelj, kisszívem, nekem se jó így téged kerülgetni, meg nézni a savanyú po.fádat. Ha annyira szeretnél egyedül lakni, bármikor el lehet költözni, felnőtt ember vagy!

De amíg itt laksz, addig megadod nekem és a partneremnek az alapvető tiszteletet!

Tudod, mi a baj? Te azt várod, hogy kirepül, ő meg azt, hogy végre kihalsz a lakásból. Csak az a kérdés, hogy melyik következik be előbb! Te meg addig így akarsz élni, hogy bújkálsz a gyereked elől a lakásban?