Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tényleg mi nem csináljuk "sorrendben" a dolgokat? Rossz ez igy?
Kb fél éve vagyunk együtt barátommal, ő 27 éves, én 22, mindkettőnknek stabil állása. Albérlet mellett döntöttünk, kölcsönbe nem akartunk belevágni, mert több mint valószinű jövőre külföldön folytatjuk tovább. Ma telefonáltam a családban hogy összeköltözünk, igy folytatjuk tovább, hát nem épp arra a reakcióra számitottam amiket kaptam: "eljegyzett?", "mikor lesz a lagzi?", ilyen kérdéseket...
Meg hogy miért forditjuk meg a dolgokat, ráérünk még igyis.
Persze, ráérhetünk, de nem éreztük úgy hogy ráérünk, mi is szerettünk már volna egybeköltözni, bennem is felmerült már tavaly a kérdés hogy én külön szeretnék élni szüleimtől, a magam ura lenni, boldogulni magamtól stb. Tehát az hogy barátom fél éve az életembe csöppent, csak megkönnyitette a dolgomat.
Meg nem hiszem hogy feltétlen sorrend csere ez. Ha fel vagyunk rá készülve és boldogulunk, akkor miért baj ez? Miért nem élhetünk együtt eljegyzés előtt is akár? Miért kell annyira a régi hagyományokhoz húzni?
Na nem tudom, de annyira elkeseredtem a mai telefonbeszélgetések után, pedig annyira izgatott voltam a költözködéssel meg mindennel együtt.
Szeretném úgy a kukába dobni a véleményüket és a saját életemmel foglalkozni inkább és élvezni mostmár az együttélést, de nagyon lehervasztott ez az egész.
Másoknál is volt igy? Hogy ennyire "örült" a család?
(megjegyzem: normális családról van szó, jó viszonyok vannak, jó kapcsolat van a szülőkkel is)
Bizonytalanság értelmezhető több mélyebb dolgok miatt is: akár lustaság, vagy bizalomhiány miatt is, amire épiteni kell.
Szokásom volt eddig megbizni emberekben, nem vezetett jóhoz, volt aki a pofámba röhögve vert át. De hát mit tudtam volna mást csinálni? Ellenőrizgettem volna, nyomozót állitottam volna rá? :)))
Azok után azt mondtam a bizalomosztogatásal leállok, érdemelje ki az illető, vagy épitse fel bennem.
Házasságot bizalomra épitenék, és csakis abban a helyzetben ahol már-már azt mondom hogy az életemet is rábizom, mert szó szerint a házassággal abba egyezek bele. Jelenleg még nem tartok sajnos ott.
Ugye bizalom...
Bár érdekes a válási témát is boncolgatni, sőt van is egy barátnőm akik nagyon hamar megházasodtak, és abszolút nem veti fel őket a boldogás, már-már a váláson gondolkozik. Csak ugye ott már ott a gyerek is...
Persze ez az én váéleményem, a hagyományok is szépek meg minden, de nem hiszem hogy egyből bele kell ugrani házasságba, inkább megismerni kéne a másikat, és úgy azután egy alapra összekötni az életed.
Ennyi erővel akkor már 3 válásom tuti lehetne, ami röhej lenne 22 éves létemre :D.
Remélem nem vetted rossznéven amiket mondtam, szeretem a másik véleményét is meghallgatni, és én is leirni az én álláspontomat, szigorúan sértegetés és fikázás nélkül.
Emeberek vagyunk, hozunk döntéseket, vannak véleményeink, hibázunk, tanulunk :)
FŐKÉPP gondolkodunk :)
Grigoy, remélem nem kötözködés volt az utolsó megjegyzésed, bár némi értelmezés hibád kell legyen, hiszen feketén-fehéren odairtam hogy mindkettőnknek stabil munkahelye van. :)
Nem értem akkor ki a kitartott? :)
Egyikőnk sem.
Bocs, nem kötözködés volt, csak az én figyelmetlenségem. :) Igen, írtad, csak én átsiklottam felette, annyi maradt meg, hogy ő idősebb, a lagzihoz meg pénz kell és azt hittem, nincs állásod. Akkor egy lényeges dolog kipipálva. :) Ha pénz kell és van állás, akkor félre lehet tenni.
A bizalom eljátszása valóban fájó dolog, de akkor, hogy még világosabb legyen , amit akarok mondani.
A házasság azt is jelenti, hogy ELDÖNTÖM: még ha át is ver a másik, én akkor is kitartok mellette és leszoktatom őt az átverésről!
Azaz: úgy készülünk, hogy eldöntjük, hogy minden problémát megoldunk. Ha ilyen erős elhatározás van, abból lehet jó és tartós házasság. Ez tehát nem a körülményeken, a bizonytalan jövőn múlik, mert erősebbnek érezzük magunkat mindennél. Na, így kell házasodni.
Tehát nem is annyira abban akarlak befolyásolni, hogy összeköltözzetek vagy nem (ezt nyilván nem én mondom meg), hanem hogy biztosak legyetek egymás kapcsolatában. Mert az összeköltözés felveti ezt a kérdést és ilyenkor célszerű megvizsgálni, tényleg mennyire akartok és tudtok kitartani egymás mellett, azaz: mennyire szeretitek egymást valójában. Ha a lényeg megvan, az ilyen kérdések, mint házasság és öszeköltözés is megoldódnak. Ha nincs, akkor meg inkább csak szórakozik az ember, ahelyett, hogy ÉLNE. ;)
vajon mi lesz más az esküvő után, ha most együtt éltek. Semmi. Akkor meg minek az a nagy pénzkidobás! Igaz is!
Ja, ha meghal, lelép, átver, megver, semmiféle védelem nincsen, mert ugye, csak összeköltöztetek.
A házasság nem hagyomány, hanem az elköteleződés, a másik felvállalása, az adott szó. Tudom, ez sokaknak semmit nem jelent. Innét szép nyerni. Eljátszátok, mintha házasok lennétek, úgy éltek, közös kassza, szeretkezés, egymásra főzés, mosás, takarítás, stb... s ha valaki ki akar lépni, csak oltsa le a villanyt...
A helyes sorrend, szerintem:
-ismerkedés
-sok közös program, lehetőleg egymás barátaival, hogy lássam, miként él ott a másik, hogyan viselkedik
-tervezések
-jegyesség
-házasság
-összeköltözés
-gyerekek
Így csináltam, nem bántam meg! Sőt!
Vajon amikor tényleg nagy lesz a szar, akkor is ott lesz Veled?
Szerintem pont, hogy így jó a sorrend. Mi évek óta együtt voltunk mikor 1,5 éve összeköltöztünk és el sem tudtam volna képzelni, hogy beleugorjunk egy házasságba úgy, hogy nem laktunk együtt huzamosabb ideig. Azóta volt eljegyzés , jövőre pedig esküvő :)
Egyébként felénk így szokás, így a családunk is örült ennek. De úgy látszik nálatok más a szokás, ami nem gond, ezen nem kell besértődnöd, ők még ás világban nőttek fel :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!