Mit tehetünk, ha nekem lényeges, hogy neki is az legyen egy adott életterület, de őt nem érdekli?

Köszi.

Írtam konkrétumot: személyiségfejlődés, célok témaköre. Vagy minimális szinten a világ, emberek, világok, gondolkodásmódok (csak simán "vagy"-al, nem is "és"-t kérek a felsorolás közé). Ő elvan a kis világában, minden jól van, ahogy van, céltalanul élni egyik napról a másikra. Ami oké lenne, ha tényleg boldog lenne így. Persze bármilyen pofon az élettől más hibája miatt van, és másoktól függ természetesen az ő sikertelen, üres élete is, és azért is más a hibás, ha őt mindenki kihasználja.

Érzek némi intellektuális szomjat is mellette, de ez már picit más kérdés: engem rengeteg dolog foglalkoztat, de vele ritkán tudok "kitépődni" a teljesen hétköznapi témák közül, mint pl:

"ma ezt csináltam"

"így-úgy érzek irántad"

"azért szeretlek, mert..."

"alig várom a hétvégét, mert így, meg úgy szeretnék veled dugni".

"találkoztam xy-al, aki amolyan"

"olyan ruhát láttam a boltban"

"láttam egy vicces valamit"

Ha félreteszem ezt az igényemet, akkor amúgy tényleg nagyon jól kijövünk, és nagyon kedvelem, és többi egyébben találunk, de azért néha magányosan ülünk hárman: én, ő és a parlagon hagyott agyam. Nem tartom nagyra magam, de azért sok egyébről tudnék még dumálni vele, amikre ő csak bólogat, ha mégis szóba jön, de tereli is el a témát. Gondolom a korkülönbség hordozza (27F, 19L), de azért én 15 évesen is több minden iránt érdeklődtem, mint ő 20 évesen fog.